Soha életemben nem sütöttem még bárányt, eddig csak darálva használtam vegyes fasírtba, és ott jó is volt nagyon. Ma viszont, mivel elvittük Zsoltot az olcsóhúsboltba (nem is híg a leve) én is vettem még pár apróságot, hogy feltöltsük a készleteket rendesen. Miközben a kis cérnahangú kínai jóember pakolta a husikat, jól nézett ki a bárányláb, gondoltam egy kísérletet megér, max maradunk az ismerős cuccoknál, ha nem jó. Eddig ugye a hagyományos, csípős, csontszilánkköpködős birkapöci volt a birkaélmény (mit mondjak, egyesek szerint a pacal is étel) ami pörköltnek jó, de azért nem osztják rá a michelin csillagokat.
Szóval 3 emberes szelet bárányt csontostul besóztam-borsoztam, bedörzsöltem fokhagymával. A tepszi aljára hagymakarikákat tettem, hogy azon heverjen a jószág, majd vágtam rá frissen szedett oreganót és koriandert. A hússzeletek közé irdatlan mennyiségű fokhagymát szórtam, 4-5 nagy babérlevelet, a maradék helyekre pedig magtalan szőlőt és madnulát dobáltam, hogy legyen leve meg zamata az egésznek.
180 fokon sült majd’ egy órát, de akkor még nem volt klassz, úgyhogy megemeltem a hőfokot és kapott még 40 percet, ezalatt a fokhagymák halványbarnára és krémesre olvadtak, a szőlő pedig elveszítette a leve nagy részét. Ebben a lében úszkált a sok babérlevél.
A végeredmény nagyon kellemes lett, főleg első próbálkozásnak, ha van valami trükkje a báránynak, akkor tessenek elárulni bátran (tudom, a rozmaring jót tesz neki), én két hibát követtem el, az egyik az volt, hogy nem kapott még 20 percet az egész cucc, a másik pedig az, hogy kelbimbóval ettük. A kelbimbó nagyon kedves ződség, a kelbimbó az ember barátja, mi nagyon kedveljük őt, de ehhez a kajához jobban passzolt volna némi tepsis-, vagy petrezselymes krumpli.
A végeredmény így is kielégítő lett, a lányoknak is ízlett, és a krémesre sült fokhagyma a szőlővel nagyon kellemes kísérőízt adott a báránykának.
hozzávalók:
- bárány
- másfél fej fokhagyma
- jó nagy marék szőlő
- kisebb marék mandula
- oregano, koriander, lehetőleg frissen felaprítva
- sóbors
- olaj
Bárány, mi, meg frissen szedett koriander… nemsokára ez izgatásnak fog minsülni tudod? A dízel meg majd’ 350/liter és te ilyenekkel vagy elfoglalava, hát ez csinos, mondhatom…
nincs is jobb a réten azon frissiben szakasztott báránynál 🙂
Ez vicces, sztem az emberfia nem minden nap használ mandulát az ebéd elkészítéséhez. Nekem ellenberger pünkt ma jutott eszembe az a bohókás gondolat, h a némi őszibarackkal szelidített, citrommal vadított tejszínes meggyleves tetejére kicsikis hámozott mandulát reszelgessek. Tisztelettel jelentem, nem bizonyult rossz 5letnek. 🙂
A brassói is jó volt. kedves egészségünkre.
[re=497]demonmalisator[/re]: némá, még a nevemet sem tudom leírni. Asse higgyétek el, amit kérdezek.
Hát a bárány, az beza szereti a vörösbort is nagyon nomeg kicsike fahéjjat, szerencsediót, nomeg picurka római köményt is. Másik iskola szerint citrom, paradicsom, fokhagyma.
Ottan a bennszülöttek miként eszik?
a benszülöttek – isten kegyelmezzen nekik – mentaszósszal zabálják, ami egyrészt gasztronómiai nonszensz, másrészt pedig ehetetlen.
Ez annyir elharapózott, hogy a nyomorultak a subwayben is fogkrémmel adják a bárányos szendót 🙂
A vörösbor jó tipp, szerencsedióm is van, fahajam is. A római köményt nem sikerült felfedeznem (hogy híjják angolul?), mert itt nem ugyanaz a kömény, mint otthon. Sőt. No majd legkozelebb ebbe az irányba megyek!
Na, ezek is… kimentek nyugatra és mindjárt elfelejtették, hogy honnat valók. Otthol bezzeg jó volt a rántotthús krumplival, ott meg urizálnak… én mondom, szép kis firma.
És maga, Herr Spitz, szintén nem különb, ha nem teccik magának itt, mehet a blogista barátja után bárányt zabálni!
Teszt ketto:
Megeccer a komeny okossag:
cumin a romai komeny es caraway seed a rendes komeny.
A http-t majd tedd a kettospotty ele ://dict.sztaki.hu/dict_search.php?L=HUN%3AENG%3AEngHunDict&O=ENG&flash=&E=1&sid=6f77b8d66a5d4a27cf4b02e765407971&vk=&in_form=1&W=k%C3%B6m%C3%A9ny&M=1&P=0&C=1&T=1
itt a rövid URL: http://tinyurl.com/54z6et
Bárányt (comb/válla) legjobb egy darabban sütni, az elején egy félórás „pirítás” úgy 230 fokon, aztán 160 fok, és sütögetni 1-2 órát, súlytól függően. A hús legyen olyan 2-4 kilós, nagy húsos darab. Rozmaring, sok fokhagyma, fehérbor kell ehhez. De a lényeg: vedd ki a húst a tepsziből (khm), csavard alufóliába, és hagyd állni 10-20 percet. Attól lesz igazán omlós.
Ha ilyen szeleteket sütsz, akkor is kellene egy 15 perces pirítás, majd 15-25 perc 160 fokon. Pihentetni akkor 10 percig kell.
Kell egy fóliás recept? Bárány alsócombokat kell külön-külön fóliába tekerve sütni, alján némi zöldek és fehérbor…
Moni, recept mindenképpen kell, hogy a viharbe ne kéne! Lécci!
TEPSZI ÉS NEM NYITOK VITÁT! 🙂 hogy ejted azt, hogy pepsi? köszönömszépen, nincstöbbkérdésem, önöké a tanú!
Nomostan mikor kell pihentetni amikor már megsült vagy az elején?
Írd meg kérlek, szívesen kísérleteznék még a báránnyal, nekem nagoyn ízlett!
„passzolt volna némi tepsis-, ”
Dontsd mar el, hogy s vagy sz! 🙂
a tepsiskrumpli az e gyételfajta ami tepsziben készül 🙂
Akkor vagy tepsziskrumpli vagy tepsiben keszul 🙂
egy fenéket! az edény amiben ilyesmit csinálunk az tepszi.
Viszont olyan étel nincs, hogy tepsziskrumpli, csak tepsiskrumpli van. Ejtéskönnyítő módosulás, a nyelv fejlődik, kezicsókolom.
és különben is a fasírtról beszélgessünk! 🙂
A fasirt keszen van, a melyhutoben varja jol megerdemelt sorsat 🙂
Hahó, a sütés végén kell pihentetni, fóliával letakarva. Recept hamarosan menni fog. De itt már olyan késő van…
Szerintem pappito kollégát kéne kicsit pihentetni, hogy jól elgondolkodhassék ezen a teps(z)i (ehhez mit szóltok?) ügyön.
Ja, teps(z)i ugyben egyetertek! Hivatkozik itt a pepsi-re, oszt’kozben az is s-sel van irva, az meg kit erdekel, hogy hogy ejti??
+ aztán kikerűtt oda a zátonyra, osztán rögvest flancoskodik, és elkezdi szövel mondani, pedig régebben csak azt tutta, h barna kaólát, vagy s(z)őke kaólát kér. 🙂
Arról nem beszélve, hogy – ha már a példáknál tartunk – a tapsi, hapsi, hapci, valamint a multidiszciplinaritás szavakat is mind sövel monnyuk.