Igen, a nemzetközi internet (információs szupersztráda, ahogy kormányszővivők ejtik) lehetővé teszi, hogy onnan is látszódjék az itteni időjárás. Nyilván van egy bitforgató valahol az egyenlítő körül amely fejjel lefelé forgatja a ződ fényt a kanócban, hogy ott is olvasható legyen. (ekvatoriális, IP alapú forgat-o-mata)
Saját időjárásukat részben az ablakon kitekintéssel próbálják értelmezni a helyiek, a digitálisabbja viszont a stuff.co.nz vagy pedig a METSERVICE oldalt lesi. Utóbbin mind szárazföldi, mint marinált időjárási előrejelzés is elérhető.
Aki múlhatatlan szükségét érzi, hogy számára nem is látható tartományba eső elektromágneses rezgések mértékét kísérje figyelemmel, annak sem kell az utólag felkent tejföl és a lehámlott bőr mennyiségéből saccolni, nekik készül az alábbi UV oldal.
Aki mindezt térképeken akarja látni, sőt az is érdekli, hogy merre császkál az ózonlik, az ide klikkezzen. A hasznos NZ linkek közé kidobáltam oldalra, hogy csak kattgotatni kelljen és lehet színes képeket meg grafikonokat nézegetni, amit ugyen a kutya sem ért, amely állapotot a meteorológia nevű szakma próbálja általánosítani, hiszen ebből él.
Az ózonon, UV-n, hőmérsékleten és csapadékon kívül van egy fontos dolog még, ez pedig az apály és a dagály. Mivel szigetlakók vagyunk, a környező víz mocorgosa nem lényegtelen, nem lepődnék meg, ha kiderülne, hogy van állami árapályhivatal, ellenben ezt minden valamirevaló pecásnak, vitorlásnak, kite-, és egyéb szörfösnek tudnia kell. A pontos értékek és egyéb tengerügyi infók az alábbi helyeken lelhetők fel:
Maritime NZ – Állami tengerhivatal, hajók regisztrációja, hajózási szabályzatok, halálos vizibalesetek száma, és egyéb hasznos infók
Maritime lights – minden az NZ világítótornyokról, tengeri navigációs fényekről, elhelyezkedés, fény jellemzői, működés, láthatósági távolságok, ezerszám vannak, lehet magolni
New Zealand Nautical Almanach – aki keményen nyomja az enélkül a trafikig se menjen el, ebben minden benne van, ami nincs az nem is létezik.
Nem csak a vízenjárók szorulnak pontos előrejelzésre, hogy vízhatlan kalucsnit kell-e felvenni reggel, a pilóták is dülledt szemmel markolják a markolnivalójukat.
Auckland Airport Meteo (más város is választható)
Na, most már, ha valaki hajóval jön, akkor részben tudja hol van és részben tudja milyen az idő, csakúgy, mint aki repülőgéppel érkezik. Az a kevés aki egy darabig hajóval jön, majd a hajóról repülve fejezi be útját, szintén minden hasznosat megtud.
Ja, tizenegy fok van és esik.
Bónusztrekk: a legnagyobb pecálós oldal : The Fishing Website amit néha érdemes megnézni, nem csak azért, hogy fotókon láthassuk a büszke horgászokat a halhullákkal (ekkora volt ecsém, csak letépte a szereléket miután majdnem kivettem) de a pecások legalább olyan titkos páholy, mint a taxisok vagy a bélyeggyűjtők, mindig lehet érdekes marhaságokat lelni náluk. Aki hivatalosat keres (engedélyek, méretkorlátok, tiltott területek, annak a halügyi minisztérium legyen a kiindulópont)
Ápdét: akor avihar volt, hogy rezegett az egész ház, és nem értettük egymás szabát a tetőn zörömbölő víztől. Na csak mondom.
Ejdejók ezek azannya, csorog a nyálom.
Aztatat tudjátok, hogy miképpen van ez a dagály-biznisz?
Merugye a hold majdnem egy nap alatt kerüli meg a Földet, dagály viszont majdnem 12 óránként van. Szóval hogy is van ez?
Virtuális turórudi a nyeremény, ha guglizás meg wikizés nélkül is megy.
Szerinted ha én is nyitnék egy dagályellátót itt a hétkerben, volna rá kereslet?
A Nap csinálja a másik dagályt, Hold és Nap eltérő mértékű befolyásától okozódik a különböző vízszint. vagy tévedek?
A hetedikben nem…de a tizenharmadikban! 🙂
Nem a Napból veszi ki a zoxigént, onnan a globálvorming gyön. Nálatok nincsen Al Gore vagy mi van?!
Nem, a Hold az, de az valóban igaz, hogy van erős meg gyengébb dagály. Ebből élnek a Tide-chart gyárosok, az árakat nézve nem is rosszul. 😀
viccelsz, itt külön globálvórmingügyi miniszter is van!
A Hold meg hogy csinál két dagályt? Két Hold van vagy mi? Na kiolvasom a wikipédiából, ha most már lehet! Akibújt
Okés, de ha találsz jó linket, akkor muti! Akibújt.
És mit csinál a globálmiszter? Rettegve figyeli a hőmérőt?
http://www.climatechange.govt.nz/
http://www.mfe.govt.nz/
Íme a dagályrejtély megfejtése:
Az égitestek egymásra kifejtett gravitációs hatása következtében tapasztalható – többek között – az árapály jelensége is. A Földön legerősebben a Hold és a Nap hatása érvényesül. Az általános tömegvonzás törvénye értelmében a vonzóerő a távolság négyzetével fordított arányban áll. A Hold így nagyobb erővel húzza maga felé bolygónknak a hozzá közelebb eső részét, mint a távolabbit: azaz a Földnek a Hold felőli oldala enyhén kidudorodik. A Föld a Föld-Hold rendszer tömegközéppontja körül kering, amely bolygónk belsejében található. Emiatt a Holddal ellentétes oldalon centrifugális erő lép fel, ez az átellenben lévő oldalon hoz létre dagályt. Ugyanilyen hatást fejt ki a Nap is, ennek mértéke azonban kisebb – a Hold kis tömegét ugyanis ellensúlyozza közelsége. A Hold és a Nap által a Földre kifejtett árapály torzulás egymásra rakódik, erősítik vagy gyengítik egymást. Újhold és telehold környékén, a Hold által keltett dagálykúp a Nap által létrehozottal egybeesik, ekkor éri el az árhullám maximális méretét, ez a szökőár. Első vagy utolsó negyed környékén pedig gyengítik egymás hatását, ezt nevezik vakárnak. Bolygónk a tengelyforgás következtében elfordul a dagály kúpok alatt, így egy adott földrajzi ponton egy nap folyamán majdnem két alkalommal figyelhető meg apály és dagály. A valóságban 24 óra 50 perc alatt zajlik le két dagály és két apály. Ennek oka, hogy amíg a Föld egyszer megfordul tengelye körül, a Hold kissé tovább mozog pályáján, amit bolygónknak kompenzálnia kell. (24 óra 50 perc a Hold két delelése közötti időtartam.) A jelenség következtében a szilárd kéregben létrejövő apály és dagály hullámok magasságkülönbsége centiméteres, a folyékony vízburokban méteres nagyságrendű. A Föld, tengelyforgása során megpróbálja „magával húzni” a dagálykúpot, amelyet a Hold nem enged. Mivel a Föld folyamatosan elfordul a dagálykúp alatt, súrlódás lép fel, ami bolygónk tengelyforgását lassítja, és a Hold pályájának sugarát fokozatosan növeli.
http://mek.oszk.hu/00500/00556/00556.htm
Nekem ez jon be legjobban az idojosok kozul:
http://www.metvuw.com/forecast/
Viszonylag megbizhato ha az eso a fontos parameter (nekem az).
KÖsz Tibor, megy a linkek közé!