Elmentünk a játszótérre, mert sütött a napocska. Természetesen már odafelé hatalmas, lila viharfelhők jöttek mögöttünk, de ha már elindultunk, akkor megpróbáltunk hintázni egyet. Milford Beachbe mentünk, mert az ottani játszótér szinte a tengerparton van, jó levegő, meg minden.
Ahogy kiszáltunk a kocsiból, szemerkélni kezdett, a lányok elmentek hintázni, én meg kifigyeltem egy öreg autócskát a parton a parkolóban. Odasettenkedtem és ott állt előttem egy szalonállapotú Morris Minor, csodás bordó színben.
Nemsokára megjelent a gazdája (a szemből fotózott képen balra látszik is a kép szélén) és a feleség, nagyon kedvesek voltak. Sajnos elfelejtettem, hogy mikori gyártmány, az internet szerint ’48-tól ’53-ig gyártották ezt a verziót, tehát valahol ekkor született ez a darab is.
Teljes generált kapott, az eredeti motor van benne, amit felújítottak, fémig letakarították a kasztnit, kijavítgatták a hibákat, újrafényezték, kapott új kárpitokat meg ponyvatetőt. Hétvégén megjáratják, nagyon büszkék rá, nem véletlenül, kiváló állapotban van, még a motorhangja is teljesen normális.
Magától értetődő módon eláztunk, mire a kocsiig visszafutottunk, de megérte. A gyerek hintázott 4 percet, apa meg csorgatta a nyálát 4 percet.
.
Ez az en 3+6 öves fiaimnak is megmutatom, tetszeni fog nekik.