Mivel még sosem volt kertem, ezért az, hogy most van, folyamatosan azt az érzést kelti bennem, hogy van csomó lehetőségem és nem élek vele. Pedig.
A konyhához való vonzalom miatt elsősorban olyan dolgok érdekelnek, amelyeket meg lehet enni vagy bele lehet főzni a kajába. Ezek jobbára fűszernövények, de nem állunk itt meg. A ház mögött van nekem egy fűszernövényes ládikóm, a bérleménnyel együtt vehettük birtokba azt is, de eddig nem is foglalkoztam vele. Ez jól látszik az állapotán is, aki erősebb volt, az életben maradt, aki nem, az pórul járt, de most, hogy itt a jóidő, felfuttatni tervezem a termelést.
A múltkor vásároltunk a piacon egy erőspaprika palántát, amit kis tutujgatás után el is ültettem ebbe a ládikába, remélem kifejlődik szépen és akkor nem kap maga mellé egyéb növényeket, uralkodhat a láda egyharmadán. Meg vettem még levendulatöveket is, mert annak viszont nagyon szeretjük az illatát, és majd levendulaillatú kertben fognak csipegetni a rigók meg a tuik. Persze a levendulát nem lehet megenni, de hát sebaj.
A mai ültetés az rozmaring volt, amit eddig Adriék kertjéből szedegettünk, nekik van egy hatalmas bokruk, de nekünk most lesz egy saját. Vettünk egy pici bokorkezdeményt a Plant Barnban, ez került a ládába középre, mert hajlamos méteres nagyságra megnőni, de majd visszametszem vagy mi. Vagy szétültetem, mint a rossz gyerekeket. Mindenesetre a levelét szétmorzsolva elképesztően friss és gazdag aromaélményt ad, nyilván a kajákba is finom lesz.
Emellett vetettem egy hajtatóedénykébe igazi petrezselymet is, amit itt Italian Parsley-nak vagy Flat Leaf Parsley-nak hívnak, ez még vagy két hét mire szárba szökken, utána megy a ládába, ahonnan kidobom a mentát, ami elég betegesen néz ki és úgyis nő belőle a kerítés mellett pár térdmagasságú példány, ha a mojitóba véletlenül szükség lenne rá. Remélem a petrezselyem megmarad, mert amit itt árulnak, az a fodros levelű, annak nem sok íze van és egy petrezselymes krumpli élvezhetetlen vele.
Lakik még a kertben szőlő, ami a szomszédé, de pár fürt átlóg a mi térfelünkre és bizony múlt ősszel a madarak mellett mi is rájártunk, kellemesen édes-savanyú gyümölcsöt ad. A kerítés amúgy is gyönyörű, a szomszéd hatalmas bougainvillea bokra ész nélkül virágzik, ott a szőlő a nagy zöld leveleivel, meg valami másikfajta, fehér virágú nagy bokor. A főbérlő által ültetett fekete izé ami valami fűféle, és egészen eddig csak szerencsétlenkedett, most hirtelen virágba borult és színes lett, és egészen felpittyedt az ufóvirág is, ami teljesen növényszerűtlenül (új szó!) néz ki viszont most nőtt vagy húsz centit.
Nyilván arra a negyedórára ímg kimentem fotózni a növényeket felhős lett az ég, ezért fakóbb minden, mint az életben, de hát ha most kirohannék újra elkészíteni a képeket, akkor hirtelen esni kezdene. If you don’t like the weather, wait five more minutes. Álságos terveim szerint még paradicsomot és hazai zöldpaprikát szeretnék ültetni, amellett, hogy rendbehozom a fűszernövényes ládikát, hogy mindig legyen friss cucc.
Szépek!
Kohngratulálok! 🙂
Well, a levendulát meg lehet enni, csak előtte kicsit szárítani kell. Sütibe rakják. Persze, csak módjával raknak a sütibe, mert különben az az érzésed, hogy a nagyi bugyiját rágicsálod.
boldog karácsonyt kívánunk nektek (nem ide vág, de má’ csak így, magyarosan:)
vivcsalád
Ez megint nagyon érdekes volt.
Majd kérlek írj az ott honos kártevőkről és a hozzá kapcsolódó védekezésről ha lesz tapasztalás. Pl baromira érdekelne h a szomszéd permetezi-e a szőlejét.
Remélem vérszemet kapsz és jövőre már négyzetméterekben méred a hasznosított földterületet. Állati jó móka! 🙂