30 éves a G-klasse

Az autózás történetében akad számos felejthetetlen pillanat, vannak tartósabb sikerek és pillanatnyi felvillanások, mint a Volvo kettes sorozata (tartós, jammi) vagy a DMC-12 (a Delorian, a felvillanás) és vannak olyan örök formák, amelyek valahogy sosem kopnak el. Ilyen a Mercedes-Benz Geländewagen is. Idén 30 éve van gyártásban. És ha ma már úgyis szülinap, akkor boldog harmincadik szülinapot neki!

A Geländewagen csupán annyit jelent, hogy terepjáró, születését az egyik nagyrészvényes ajánlatának köszönheti, Mohammed Reza Pahlavi, iráni sah akart valami terepjárót a hadseregébe, és ha már volt egy autógyár a pakettban, fel is emelte a telefont. Ez a hetvenes évek elején történt, majd sok rajzolgatás után, 1979-ben, az osztrák Steyr-Daimler-Puch segítségével (sőt annak a Graz melletti gyárában) kezdtek bele a W460-as sorozat gyártásába. Hadseregnek szállítani mindenki szeret, de hát politika is van a világon, úgyhogy számos helyre nem mercedes csillaggal, hanem Puch fedőnéven, sőt, Peugeot P4-nek álcázva (francia motorral) is árulták.

Ahogy a Land Rover, úgy a G-klasse is elsőre meg volt tervezve, nem igényelte a folyamatos változtatásokat, ahogy a piac sem. A cél egy hatékony, strapabíró, megbízható terepjáró építése volt, a funkció pedig meghatározta a formát is (ahogy Jurajda az okkultista szakács mondaná, csak ő belekeverné a lényegnélküliséget) ami nagyjából azóta is változatlan. Miután a jármű tényleg strapabíró, erős és a terepjáróképességéről csak szuperlatívuszokban lehet beszélni, bátran mondhatjuk, hogy a modell sikeres.

A tervezése óta elszaladt a világ az elektronika felé, de a G-klasse egy őszinte darab, a három darab zárható differenciálmű pedig nem csak valami hárombetűs rövidítés, az masszív hardver. Civil ember az ilyet 20-25 évre veszi, és a szokásos karbantartás mellett annyit szemrebbenés nélkül el is fut, sőt, akkor is, ha csüdig kell a dágványban tipornia, napra nap.

Az első módosításokat csak 10 év gyártás után végezték el rajta, 1990-ben a gyártása 1991-ben meg is szűnt, helyette a a sokkal eredetibb nevű (németek, halló) W461 és W463 született, amely némi módosításokkal ugyanolyan maradt, mint elődje, csak kapott blokkolásgátlót, meg ilyen huncutságokat, no meg állandó összkerékhajtást, amely mellé elegendő volt az első és hátsó, elektromechanikusan zárható differenciálmű is. Még mindig csak a vas. 2007-ben ugyan jött a GL-klasse, de gyorsan kiderült, hogy azért az másra való, úgyhogy a Puch műhelyben csendben tovább gyártották (továbbra is kézimunkával) a szaratov hűtőszekrények formatervezői által ihletett masinát.

Számtalan feladatra építettek hozzá kasznit, volt belőle cabrio,  pickup, mentőautó, rendőrautó, pápamobil, erdészjármű, rendelhető volt kihajtás a motorról, amire lehetett akasztani hómarótól fűkaszáig mindent, és persze ott vannak a katonai célú felépítménnyel szerelt példányok, könnyű lövészegység (ágyúval a platón) a gyorsreagálású támadóegység (IFAV), csapatszállító, páncélozott határvadász, híradóskocsi, meg mindenféle átalakított jószák a különleges egységek számára. Számtalan hadsereg alkalmazza, ideértve a magyart is, no meg 2007-ben az ausztrálok rendeltek 1100 darabot.

A MB házi tuningműhelye az AMG természetesen megjelent a modell 25. szülinapjára egy G55 AMG fejlesztéssel, (a Brabus, a Lorinser és a Renntech is készített tuningverziókat) így lett belőle V8, 475 lóerővel és 700Nm nyomatékkal, amellyel végre az amerikai celebvilág is megbarátkozott, úgyhogy a jobbára szürkeimportban USÁba kerülő G-klasse meghódította az amerikaiakat is.  2007-ben a G55AMG megújult, immár 500 lóerővel várja a maffiózókat, celebeket, vagy a nagyon fura vidéken lakókat. A 30. évfordulóra a G 500 és G 55 AMG külön évfordulós példányokat kínál, némileg megváltozott hűtőráccsal és egy kis optikai módosítással.

Mivel a megrendelések csak jönnek, a gyár 2012-ig még biztosan gyártani fogja a G-t, és továbbra is az eredeti elképzelés mentén, vagyis vas, vas, vas. 30 éve.