A környezetvédelem fellegvára

Közismert, hogy zátonyunk élenjár a természet, a környezet, az élővilág védelmében, külön intézmény van arra, hogy minden nyavalyás madárfióka kényelemben éljen, hogy a kívánatos számú oposszum legyen lemészárolva, hogy atommeghajtású járművek a közelbe se jöhessenek, szóval van törődés. Néha mégis érthetetlen dolgok zajlanak.

Van ez a bizonyos „Yellow Pages” című kiadvány, amely súlyosbítva van az úgynevezett „White Pages” és „Local Directory” telefonkönyvekkel. A sárga az üzleti, a fehér a lakossági, a helyi pedig a körzeti telefonkönyv. Ezek azért is klasszak, mert amúgy a teljes tartalmuk elérhető a weben, mobileszközökön, különösebb nehézség nélkül*, tehát a nyomtatott példányokra gyakorlatilag semmi szükség.

Jó, tudom, vidéken, meg Sten háta mögötti területeken nincs folyton internet, dialup van, meg izé, viszont oda meg úgyse viszik a papirverziót, csak ha rendeli az ember külön. Nyilván a neten. Elvileg minden háztartásban van ilyen, mert a terjesztők végigjárják az utcákat és belegyömöszölik a postaládákba, nekünk, a 2007-essel együtt már van 10 kiló.A lakosságit egyszer kinyitottam amióta Aucklandban lakunk, hogy megnézzem benne vagyok-e, és aztán becsuktam.

Ámde, ha az ember cége szerepelni kíván az adatbázisban (aki kimarad, lemarad!) akkor viszont, ha akarja, ha nem, jár neki soksok példány, amit lelkiismeretesen ki is szállítanak. Ha akarja az ember, ha nem. Ma meghozták a friss példányokat, rengeteget, mert a papírverzió mennyisége valahogy függ a cég hirdetésének méretétől. Lemondani a nyomtatottat viszont nem lehet. Az iroda működtetéséért felelős néni már évek óta küzd, hogy ne adjanak papírt, mert nem kell, csak áll a raktárban, aztán ki kell dobni, mert senki sem használja. Mondjuk, ha küldenének öt példányt, cédén…

A százegynéhány fős cégnél gyakorlatilag 3-4 ember nem ül net előtt egész nap, nekik pedig bármikor van lehetőségük megnézni valamit a neten, ha szükségük van rá. A képen látható kupac a harmada a ma érkezettnek, és ezek a példányok sosem fognak kikerülni a fóliából. Sosem fogja őket használni senki a világon.

Mindezek ellenére ezeket le kell gyártani, ki kell szállítani, logisztikázni, cipelni, rakodni, ami elképesztően felesleges, energiaigényes és környezetterhelő. Pusztán azért, hogy majd egyszer, újra szállítsák, újabb kézi munkával kicsomagolják a köteteket, feldolgozzák, újrapapírt csináljanak belőle és arra újra telefonkönyvet nyomtassanak. Bravo Új-Zéland!

*: az internetes verziókban nem lehet telefonszámra keresni, csak névre és településre, OMG!