Az új mobilszolgáltató mozgolódik

A szerkesztőség, aki, ha ébren van, néha rátapint a technológiai ütőérre, már több ízben is diagnosztizált gyorsuló érvelést mobilügyben, és akkor az iPhoneról nem is beszéltünk. Februárban jeleztük először az új mobilszolgáltató megjelenését, majd májusban, amikor már neve is volt a gyereknek, újra adtunk hírt. Ahogy egyre közelebb kerülünk az augusztusi induláshoz, gyorsulnak az események.

Egyelőre inkább csak villanyos dolgokhoz férünk hozzá, a cég webszájtja már nem csak egy „nézz vissza később” szájt, hanem egy féligmeddig működő valami lett. Most éppen ha akarunk, akkor regisztráltathatjuk magunkat, és akkor kapunk egy sim-kártyát öt dollárral, hogy kipróbálhassuk, hogy tényleg hallanak-e a túloldalon, annak ellenére, hogy egy mobilszolgáltatót veszünk igénybe.

A legjobb tudósok is magukon kísérleteznek, úgyhogy a kockázatokra és a mellékhatásokra fittyet hányva se, regisztráltam, levéve a terhet a nem itt élő olvasókról, vagy azokól akik amúgy regisztrálnának, de nem regisztrálnak mégse. Fantasztikus érzés, mit ne mondjak, majd kiderül, hogy ez mivel járt. Elvileg kapok majd egy sim kártyát.

Az új cég már induláskor erős webes háttérrel indul (nem, azért sem írom le a webkettes szót), dől a marketing mindenhol, szerintem nem csinálja rosszul, hogy errefelé is nyit. Először is itt van maga a céges web, akkora gombokkal, mint a ház (a múltkori submit gomb is alig fért ki, most ezt is túldobták), viszont egységes és jópofa, nem túlcsicsázott dizánnyal.

Van nekik blogjuk (kinek nincs, kezicsókolom?) RSS-el, ahogy dukál, azon mindenféle posztok, többek között magáról a marketing kampányról is, meg hírek meg színes, tücsök, bogár. A kampányért felelős Larrie Moore nem az egyetlen, aki az arcát adja a céghez, majd’ mindenkiről van kép, amely illeszkedik az arculatba, és az egésznek amúgy is van valami kis szocnetvörk mellékíze, úgyhogy azt kell mondjam, ügyesen csinálják.

A szocmarketingre erősít, hogy a kommunikációnak szerves része a céges facebook fan page ahol nyilván mindenféle csuda dolgok lehetnek, ezt mindenki legyen kedves egyedül megélni. A pikoblogoszférában is belekarcolták a nevüket a bitek közé, aki akarja, kövesse őket a Twitteren, ha nincs jobb dolga.

A hagyományos(abb?) platformokat sem hanyagolják, ügyesen lőnek a kockafejekre, olvashatunk róluk a Herald villanyos kiadásában és Geek Zone-on, de finoman helyezkednek a nagy adat és beszédforgalmú biznic világban is. A National Business Review-ba is került egy kis önfényezés, ahol az iparági megmondó, szélesszájú Chris Keall is motyogott pár szót a témában.

Az átjuttatni kívánt duma nem bonyolult, a hangsúly a bármikor felbontható szerződésen (nincs hűségszerződés, ha nem akarsz) és a nagyon egyszerű csomagokon van. Nincsenek húszfilléres, támogatott telefonok, és szabad szemmel is jól látható, hogy az alsó szegmensre lőnek, de sebaj, ha megélnek belőle. Mivel a voda hálózatát fogják használni, ezért a vodás telefonok simán működni fognak, ami  húzás, még akkor is, ha csupán technikai szükségszerűségről van szó. Állítólag olcsóság lesz, hát majd meglátjuk mi lesz igaz ebből, mert itt a mobil nagyon drága mulatság.

Érdekes, hogy egyelőre nem lesz saját bolthálózat sem (később sem tervezenek túl sokat), a prepaid kártyák ott lesznek minden benzinkúton és szupermarketben, trafikban és újságosnál, és gondolom simán hozzá lehet jutni bármelyik csomaghoz majd weben is. Ez nem ismeretlen az itteni piacon, ha hirtelen beszaladunk egy Warehouseba vagy Noel Leemingbe, két és fél perc múlva Telecom vagy Voda előfizetők lehetünk már most is, prepaid topup pedig minden büfében van, nem beszélbe a közértekről és az elektronikai szaküzletekről.

Sokat ígérő az előzetes munka, sokat ígér, hogy nem ragadtak le a „viccesspot-szitilájt-billboard” aranyháromszögben, de ugye az még nem biztosíték semmire. Egyelőre nem látszik, hogy például nekem tud-e ajánlani valami érdekeset a cég, de mindjárt Augusztus!

(NZT 20:00-kor ma is jön a kvízkérdés! Stay Tuned!)

.