Több ízben esett már szó a zátony telefóniájáról, és szinte mindig panaszkodósan. Nem véletlen, a magas mobilköltségek, európai szemmel szokatlan piaci és vásárlói magatartást generálnak, a harmadik piaci szereplő színrelépésével viszont új lendületet kapott a drágaság elleni kapálózás. Most már van kampány is.
Az alapvető probléma ugyanis ott van, hogy az idegen szolgáltató hálózatába való telefonálgatás és sms küldözgetés nagyon sokba kerül, mert az úgynevezett termination rate magas. Ez az a díj, amiért a másik hálózat megengedi, hogy oda telefonálgassunk és küldözgessünk üzenetet. Itt sokáig csak két szolgáltató volt, a Vodafone és a Telekom, ráadásul a telekom valami kőkorszaki hálózatot üzemeltetett, marha drágán. A helyzet javult valamelyest, amikor a telekom bezárta a régi hálózatát és áttért ő is a GSM rendszerre.
Na olcsóbb nem lett a telefonálgatás, de legalább kissé korszerűsödött és a roaming szó végre nem az Ausztrália szó szinonímájaként működik. Egészen addig nyugodtan fosztogatták a mobiltelefonálni akarókat, amíg meg nem jelent a 2degrees, aki kifejezetten alacsony árakat kezdett kínálni, a közel ötven százalékkal alacsonyabb díjak persze sokakat elgondolkoztathattak, hogy a két nagy mi a frászért kér ennyi pénzt, ha az új kicsi a felével is beéri?
Erre a hangulatra telepedett rá a most éppen zajló „drop the rate mate” kampány, erősen lobogtatva a Commerce Commission felmérését és persze követelve a szabad piaci versenyhelyzetet, ami mondjuk tényleg nincs a mobilpiacon, mivel a másik hálózatnak fizetendő díj mértékét az állam határozza meg, és a törvény bizony megengedi azt, ami most folyik. A kampány ezért a kormányzatra kíván hatást gyakorolni, hogy változtasson a vonatkozó törvényen.
A Telecom és a Voda átlagos TR-ja 15 cent körül van percenként (beszédcélú) hívásért és közel 10 cent egy sms fogadásáért. Az csak egy dolog, hogy ez messze több, mint amennyibe kerül nekik* az idegen hálózatból hívást, üzenetet fogadni, de sokkal magasabb is, mint más országokban. A Commerce Commission szerint a normális díj kb- 4-7 cent hívásokért és fél-1 cent sms-ért, lenne.
Azt mondja a CC, hogy TR árak gyakorlatilag megölik a versenyt, gátolják a piac növekedését és a hatékony piacralépést az új szereplőknek – mindezekkel nagyon nehéz lenne vitatkozni. A két nagy a saját magatártásukkal, az árak magasan tartásával gyakorlatilag pompásan betanították a felhasználókat, hogy szinte bármilyen beszélgetés helyett inkább havi 1500 (18 dollár extra), sőt 2000 szöveges üzenetet (10 dollár extra) vásároljanak be, olcsón és eszük nélkül sms-ezzenek. Ennek meg is van az eredménye, a kiwik, különösen a fiatalok, képesek egészen hosszú beszégletéseket is sms-ben lefolytatni, akár autóvezetés közben is.
A mobiltelefónia vergődése nem egyedi, az internetszolgáltatók (a netszolgáltatók és a mobilszolgáltatók halmaza diszjunkt) is messze Európa után kullognak, valami fantasztikus vívmány a naked adsl, minden előfizetés forgalomkorlátos, és csak példaképpen az iphone-hoz itt mindössze havi 500Mb adatforgalom jár a csomagban.
A mozgalom persze nem egyedülálló, ezeket a magas díjakat máshol is érzik a népek, a briteknél éppen most jutott túl a szsázeredik aláírón a terminatetherate.org kampány, ott a mi díjainknak kevesebb,m int a feléért sopánkodnak. Brit kampány már előírásosan használja a közösségi erőforrásokat, ott vannak a facebookon, követhetőek a twitteren, van youtube csatornájuk és persze blogjuk is.
A zátonyos kampány ennyire nem penge, bár a facebook és a twitter itt is be lett üzemelve, de még nagyon az elején tart a dolog, én úgy hétezer háromszázadiknak írtam alá. A kampány egyébként meglepően erősen meg van támogatva ojságcikkekkel, némelyikben meglehetősen erős szavakkal minősítik a jelenlegi helyzetet. Olvasnivaló itt, itt, itt, no meg bloggerek mondják itt meg amott, kis video itt.
*= nem az a lényeg, hogy nekik mennyibe kerül, csak legyen verseny
Hopp, ez érdekes volt így hétfő reggelre. Fejleményekről ápdételj lécci.
Nekem egy Mo-on is elég alacsonynak számító „céges-előfizetésem” van. 1 perc beszédhívás kerül bruttó kb. 11 centbe, és havi 80 sms ingyen van. Ennek ellenére mégis jobban megéri felhívni és beszélni valakivel, mert különben egész nap nyomkodhatnám a handy-t.
(Csak mellékesen: fogalmam sincs, hogy létezik-e ez a cég és hogy foglalkozik-e valamivel.)
Én megértem őket, hogy miért olyan drága odakint. Tudod te, hogy mi pénz annyi rohadt BTS-t felszerelni, hogy legyen lefedettség? Azokat ráadásul üzemeltetni is kell. Kell neki áram, klíma, stb. Minden torony lábánál rendszerint van egy konténer, ahol a technikát elhelyezik. A toronyban csak az antennák vannak. MO-n hol van annyi domb? Nem ismerem pontosan a hálózati topologiájukat, de gondolom, nem egyszerű. Persze nem azt mondom, hogy nincs rajta hasznuk, mert azért az ilyen cégek, pofátlanul magas margin-al dolgoznak.
Amikor idehaza indult a mobil, akkor szintén baromi drága volt igen sokáig, azt suttogják, hogy három év alatt behozta a teljes beruházást, onnantól már kasza volt. Ha csak a fele igaz, már akkor sem sajnálom a szolgáltatókat. 🙂
És nem hiszem, hogy Izélandon minden domb tetejére telepítenek átjátszót (mint ahogy itthon sem), vannak lefedetlen területek szép számmal.
Baky
Jocó, megtérülés ügyben én sem tudok semmit, de nem is érdekel. Persze, hogy sokba kerül, ezt befektetésnek hivják és ha okos/ügyes a cég, akkor megtérül. Hatalmas területeket nem is fednek le, mert minek. Nincs ott senki. De úgy kb egy Mo-nyi terület azért le van fedve.
Nem azért drága ez, mert itt drágább lefedni az országot, mint mondjuk Spanyolországban, ott is van hegy meg domb meg kell klima, jobban, mint itt. Ott viszont emklékeim szerint komoly piaci verseny van, itt meg nincs, illetve a kék szolgáltató megjelenéséig nem volt, köszönhetően a törvényileg magasan tartott termination rate-eknek.
Amúgy pedig asaját szempontomból pont nem érdekel, hogy mennyibe kerül telepiteni egy ilyen hálózatot, ekkora beruházásoknak amúgy sem két év a megtérülése, nem is ennyire tervezik.