Kert – szokatlanságok

A változékony, de azért egyre kedvezőbb időjárás növényzetélénkítő hatása meglátszik a kerten is, szépen lassan fejlődgetnek a dolgok, bár érdekes folyamatoknak sem vagyunk híjával.

Elsőbben is, a mizunának lejárt az ideje, teljesen megbokrosodott, ennyi salátát viszont a legvéresszájúbb vegák (képzavar alert!) se képesek megenni, nemhogy mi, ráadásul a növény teljesen elburjánzott, soksok sárga virágot hozott és terjeszkedni akar. Kiirtottam az írmagját is, biztos, ami biztos, az már bebizonyosodott, hogy miuznát tudok termeszteni, fogyni nem fogy, a helyet meg foglalja.

Az uborka hirtelen virágozni kezdett, szerintem ő maga se érti miért, eddig csak ült ott és nem csinált semmit, már kétszer majdnem kihúztam, hogy ne szenvedjen. Ám egyszercsak fogta magát és mindenféle leveleket kezdett hozni, úgyhogy békén hagytam, most meg elbízta magát és virágzik. Remélem lesz belőle uborka is, különben a mizuna sorsára jut, nem rózskert ez, hogy a szépségért tartsam, itten teremni kell, a haszontalanok repülnek, nem pazaroljuk az erőforrásokat.

A paradicsomállomány virágzás helyett a testtömegnöveléssel foglalkozik, dús levélzetet és vastag szárat épít magának, remélem, azért, hogy a hatalmas terméseket elbírja majd, legalábbis nagyon ajánlom neki, hogy teremjen, különben nem leszünk jóban. Egyelőre kártevőmentes, szép.

A borsó viszont összeszedett valami gombának tűnő elváltozást, amely lassan terjedt a levelein, úgyhogy kénytelen voltam kemikáliákhoz fordulni és egy rézgálic-szerű mihíjjákkal lepermetezni, hogy megállítsam a ragályt. Ettől függetlenül kiváló borsót képez, a gyermek imádja kiszedni a hüvelyből a friss, édes borsót, úgyhogy jó döntés volt borsót veteményezni. Sajnos a folyamatos szüret miatt sosem jön össze feldolgozható mennyiség egyszerre, de hát mindegy, a vitamin a lényeg, ugyebár.

A retket frissítettem, az új etap is szépen dolgozik, de persze azzal nem kell foglalkozni, az úgyis kikel, örök sikerélmény. A sárgarépa sor viszont kissé sűrűre sikerült, azt ritkítani vagy egyelni vagy mit kellett, hogy elférjenek a reményem szerint alkarnyi sárgarépákok. Répából képeztem egy újabb sort, ami most kezd kibukkanni a földből, elég sokat kell várni, hogy a magok életre keljenek, pláne, hogy a madarak hajlamosak befeküdni a veteménybe és ott rendetlenkedni, sose tudom, hogy most még nem keltek ki a magok vagy kitúrták a dögök. Mindenesetre a mizuna helyére a gyermekkel sárgarépát relokalizáltunk.

A paprika teljesen elmebeteg módon viselkedik, a télen nevelgetett kis leveleit majdnem mind eldobálta, és elkezdett újakat növeszteni a legváratlanabb helyeken, elég furán néz ki. Viszont a furaság mellett az egyik tő virágozni kezdett, bár azt nem tudom, hogy hova fog ez vezetni, gondolnám kéne nőnie is a növénynek, de azt nem teszi, ugyanakkora hónapok óta. Ráadásul van egy tő, amelyik kisebb, mint a többi, a kiültetés óta pontosan ugyanúgy néz ki, egész egyszerűen semmit nem csinál, mintha műanyagból lenne. Érthetetlen.

9 hozzászólás “Kert – szokatlanságok” bejegyzéshez

  1. Szia, de jó látni ilyen kis csudi-kertet 🙂
    Nem tudom, hogy tudod-e, de állítólag a paradicsomnak érdemes lecsípni a „hónalját” és akkor jobban fejlődik.Nekünk ezt akkor mondták, mikor a párkányon próbáltunk 2 éve hazait termeszteni. Egész szép lett itt a ködösben is, csak aztán hazamentünk 3 hétre és a felvigyázóknál megették a csigák a paprikát és a paradicsomot is 🙁
    Szép napokat!

  2. Euthimianak igaza van, a hónaljakból ki kell csípni a hajtásokat, s akkor a paradicsomokba áramlik a zerő 🙂 Ellenben ha cherry tomato, akkor nem kell csipkodni. Azt hiszem.

    (Egyébként rém fura, hogy írod a kiskert részleteit, nézem a szép friss zöld növényekről a képeket, nálunk pedig a minusz kopogtat az ablakon.)

    A madarak nem melegedni fekszenek az ágyásba? Langyos föld…

  3. köszi a tippet, megcsinálom délután, csak nem tudom mennyit kell lecsipkedni… csipkedek kicsit 🙂

    a madarak nemtudom miért feküdnének melegedni, ha amúgy is meleg van, főleg a blackbirdnek 🙂

  4. Minden nagyobb, oldalra nyúló levélszár hónaljából kell kicspkedni az 1-2-3 centis hajtásokat. Kivéve az egyértelműen felismerhető csúcshajtásokat…

    A rigók rendszeresen melegszenek, kicsit széttárt szárnnyal szoktak, még akkor is, ha meleg van. Napoznak. Alul-felül „süttetik” magukat. Komoly! Vörösbegyem is napozott így már, azt hittem, beteg 🙂

  5. Ahogy Moni mondta az aprókat, amiből nem lesz semmi, de elvonja az „energiát” a tőtől. Na, ez igazán szakszerű és hozzáértő válasz volt hihihi, bocsi érte 🙂 (de fura, ott már 23-a van)

  6. Nahát, epilálni kell a paradicsomot? 😀
    Csiga ellen meg csigapor! 🙂
    Vagyis bármi, ami erősen nedvszívó, azzal érdemes körbeszórni a megvédendő növényt keskeny sávban. Fűrészpor, száraz homok, miegymás.
    Persze ha esik, utána kell porozni.
    Az ultimate weapon meg a sün! Oda kell terelni/csalogatni a környék sünállományát és felesznek minden csigát és hasonló jószágot.
    Már ha arrafelé laknak sünök. Van sün ottan a vízen túl?
    (Azt tudom, hogy őshonos biztosan nincs.)

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.