1jelszó mind felett

A machasználók esetében az újratelepítgetés nem gyakori eset, legalábbis a környezetemben ilyesmi elég ritkán fordul elő, én pedig még sosem csináltam ilyesmit. Ámdemost!

A dolog előzménye, hogy komoly elvindózosodás kezdett jelentkezni a laptopomon, az ilyesmit pedig nem állhatom a családi fészekben, gyerek is van a háznál, jobb odaügyelni. Az amúgy csak bizonyos update-k után szükséges újraindítások között eltelő időben egyre több fura jelenséget tapasztaltam, lassúcska is volt a gép, pedig egy MBP nem szokott az lenni, ha csak fájlokkal kell babráljon, a preview app pedig egyre inkább úgy tűnt, hogy egy, valahol a masinában elrejtett ötnegyedes floppiról fut. Single Sided.

A rendszer persze sokat megélt, pont három évvel ezelőtt vásároltam a fehér (öcsi) macbookot, tigrissel és örvendeztem vala. Nem sokkal ezután megjelent a leopárduc nevű oprendszer és én önfeledten grédeltem áp, majd használtam a holmit békésen, problémák nélkül a hóleopárduc megjelenéséig, amikor megvettem az MBP-t, a nejem a kis iBookról átköltözött az öcsi MB-re, én meg az MBP-re és eljött a snowleo ideje. Ez sallangok nélkül azt jelenti, hogy a jelenlegi rendszerem még 2007-ből is cipel mindenféle vackokat, még azot se dobáltam ki ami nem akart elindulni sem a snowleo alatt, becsuktam és kész.

Ennyi idő alatt, gondolom, a konfigurációs fájlok megsokszorozódtak és sumo-birkózó méretűre híztak, a sok hasznos kis app, widgetek, notifierek, vérengző, memóriacibáló átkokká változtak, megéltek két oprendszer és egy hardvercserét, mondjuk ehhez képest a helyzet nem olyan szörnyű, de a saját, otthonos kis laptopommal szemben igen komoly elvárásaim vannak és keveset nézek el neki. Eljött az ideje a clean installnak.

Miután a Time Machine-Time Capsule kombó rendszeresen mentegeti a szisztémát, nagyon nagyot úgyse bukhatok, a régi rendszerre bármikor vissza tudok térni, nekiálltam hát.

Három sarokpontja van nálam az ilyesminek, első a Mail, beteges offline levéltároló vagyok (ami már többször igen jól jött) és a különböző email fiókjaimban számtalan levél van, plusz a Mail nevű app intézi egyes RSS feedek kezelését is (ennek okairól csak az ügyvédem jelenlétében vagyok hajlandó bővebben), és van amelyik fiókot POP3, van amit IMAP protokollon keresztül használok, szóval nekem a Mail úgy kell, ahogy volt, mindenestül, nem véletlenül olyan, amilyen.  Nem említve, hogy errefelé az email hivatalos dokumentumnak számít, emailban jönnek a számlák, meg minden, nekem az csak legyen meg lokálisan is. A következő az iTunes, ott van benne a sok muzsika, a többszáz, drága pénzen vásárolt albumom, azt is szeretném olyanra, amilyen volt. A harmadik az address book-calendar combo, abban van sok okosság, ami folyton kell.

Az időigényes rész persze inkább a hálózati forgalom kivárása, csak a muzsika 26 giga, a levelek még négy, és persze ott a dokcuments folder ami szintén tele van fontos dolgokkal, amelyek az évek során felgyülemlekeztek.(új szó!) Az oprendszer telepítés maga megvan 25-30 perc alatt, a másolgatás az időrabló, pláne ha TC-t használunk, ami lassú, mint a tetű. Annak végeztével viszont kezemben volt egy teljesen szűz, minden csicsától mentes OS X, amely alig várja, hogy testre szabja az ember.

Az első dolog amit feltettem, az az 1Password nevű szoft, egy igen hatékony jelszókezelő, az egyetlen hátránya, hogy a hóleóhoz csak a v3 passzol, a korábbi verziók nem, upgradelnem kellett. Mielőtt újratelepítettem volna a masinát, a jelszóadatbázist kiexportáltam valami saját varázsformátumba, majd ezt a v3 telepítése után visszaimportáltam. Igy biztosan kéznél van az összes szükséges jelszavam a további telepítgetésekhez. Ez az egyik leghasznosabb app amit valaha vásároltam. Negyven dollár (upgrade 25) de minden centjét lemulattam most.

Felraktam a firefoxot (azt szeretem) ls legott rátoltam a nyakára az Xmarks bookmark és jelszó managert, ennél praktikusabb addon nincs is a FF-hoz. (na jó, a flash killler) Nem csak, hogy elmenti és két (sok) különböző tűzrókánk között tudja szinkronban tartani a jelszavainkat és könyvjelzőinket, de pofára is ugyanúgy néz ki tőle a munkahelyi és az otthoni böngészőm, ami nagyon kényelmes. Ez ráadásul ingyenes is, és nem csak FF-al működik.

Ami szintén nélkülözhetetlen, az a roppant addiktív Typinator, amelyet már csak a neve miatt is megvenne az ember, viszont roppant hasznos kis segítség. Az egyetlen hátránya, hogy ha megszokjuk a használatát, akkor minden idegen gépen sokat csodálkozunk, hogy a megszokott rövidítéseink miért nem változnak ismerős szavakká, halk „plükk” kíséretében. Ezt is gyorsan feldobtam.

Az iTunes backupolásához és a fájdalommentes visszaállításhoz vezető legegyszerűbb út a zenekönyvtárunk konszolidálása, majd mentése. Mindenekelőtt meg kell győződnünk arról, hogy minden holmink egy helyen van-e, nehogy lemaradjon valami a mentőcsónakról, először a nők és a gyerekek. Indítsuk el az iTunest, menjünk a Preferences-be és nézzük meg, hogy van-e pipa a „Copy files to iTunes Media folder when adding to library” mellett. Ha igen, az ám a nagy öröm.Ha nincs ott a pipa, akkor tegyük oda és bökjünk az OK-ra.(utóbbi esetben egy könyvtárba másol mindent az iTunes, tart ameddig tart, az eredetileg máshol levő fájlok is megmaradnak) Klikkezzünk a File > Library > Organize Library-ra és válasszuk a Consolidate files menüpont. (itt grédelhetjük áp a muzsikalejátszót médiabirodalommá, ezt én kihagytam)

Na most lépjünk ki a programból, fogjuk meg szépen az egész iTunes mappánkat (ha nem varázsoltunk, akkor gyárilag a /Users/User/Music folderben lesz) és másoljuk szépen a mentőcsónakba az egészet. Megmarad így nem csak az összes muzsikánk egyben, hanem a playlistek is meg minden csicsa. Ez eltarthat egy darabig, attól függően, hogy mennyi muzsikánk van.

Az újratelepített verzióban (szerdjük le az összes frissítést appléktól előbb) két módon lehet visszaállítani az eredeti állapotot, az egyik, hogy nyomva tartjuk az Option billentyűt miközben elindítjuk az iTunes-t, a párbeszédablakban pedig kiválasztjuk a mentőcsónakot, mint Library lokáció, az iTunes meg intézi a többit. A másik megoldás egyszerűbb, az új, szinte üres Itunes mappát írjuk fölül az elmentettel, én ezt csináltam és az első, felületes tesztek szerint nem sérültek meg a zenészek és a hangszerek.

A Mail egy lehelletnyit kuszább, de azért az sem ördöngösség, csukjuk be a Mail-t és kattogtassuk le magunkat a /User/Library/Preferences folderig és ott túrjuk ki a com.apple.mail.plist nevű fájlt, majd ezt másoljuk ki oda, ahova backupolunk. (én minden ilyesmit egy hálózati drájvra intéztem) Ezután toljuk át a bringát a /User/Library/Mail -folderbe és mentsük a MessageRules.plist és a SmartMailboxes.plist fájljainkat is. Ha használunk ilyesmit, akkor az egész Signatures foldert mentsük, ahogy van. Majd fogjuk meg a /User/Library/Mail mappát és azt is mentsük meg, ahogy van.(ez rántja a leveleket is, ha ezt csináljuk, akkor nem kell külön elmenteni a két utolsó .plist fájlt, jönnek a mappával) Ha az új oprendszerben minden szépen oda pakolunk vissza, ahonnan elvettük, akkor tádámm! ott van minden, ügyesek voltunk, taps.

Sajnálatos módon az amúgy kiváló Migration Assistant nevű app képtelen szelektálni a backupolt appok közül, pedig nekem csak a Mail kellett volna, de azt nem lehet. Az egész apps foldert lehet, de ugye pont attól akartunk megszabadulni leginkább, ott a sok szemét. Ugyanakkor a MA vidoran megleli a TM backupunkat és onnan egy pillanat alatt (nem) visszanyerhetjük a Documents folderünket, amely lehetőséggel éltem is. Az egyetlen dolog amit elfelejtettem megmenteni az a Keychain, (~/Library/Keychains/) de hát semmi baj, azt még kiszedhetem később is a backupból vagy se, mindegy. Minden ilyen elfeledett aprósággal alacsonyabb a káosz-szint.

Az Address Book-Calendar hármas (igen, hármas, jó? cím-könyv-naptár, értem?) érdemi részének megmentéséhez két foldert kell a mentőcsónakba dobni, majd onnan visszamásolni: Az Address Book apróságai az ~/Library/Application Support/AddressBook, az iCaléi pedig az  ~/Library/Calendars/ folderben találhatóak, jó mulatást.

Innentől kevéssé érdekes a dolog, a soksok appot egészen addig nem rakom fel, amíg nem lesz rájuk szükség, az alapok (skype, voltaicHD, adblocker, stb)meg majd felkúsznak idővel. Amit még biztosan meg kell csinálnom az a magyar billentyűzet, az a pár fontos, mindennap használt widget, meg most szembesültem azzal is, hogy a Finder ablakokban nincs ott a teljes path, ami pedig alapvetés, ez esetben Jobs nem tudja jobban. Ezt sajnos még 2010-ben is kézzel kell a terminálba kapálni: defaults write com.apple.finder _FXShowPosixPathInTitle -bool YES majd utána tolni egy killall Finder-t és kész. Mondjuk állítólag ez csak 10.5 alatt működik, de nekem ilyen volt a Snowleo is, biztos menni fog.

A dolog tanulsága, hogy ne akarjunk okosabbak lenni saját magunknál, csináljunk backupokat szorgosan, az ilyen és ehhez hasonló gyakorlatok előtt pedig olvasgassunk utána, hogy mit is szeretnénk csinálni, hogyan. Különösebb problémák nélkül megoldódott a dolog, eddig nincs ami ne működne, bár finomításokra és némi további testreszabásra azért lesz szükség.

Update: a magyar karakterkészletet megoldottam hamar, (hungarianpro.bundle – ezzel megy a nem international english billentőkön is az í meg a 0 egyszerre). A terminálba bekapált path izé is működik. Még egy apróság, valamiért a Mail mappám úgy ahogy volt read only-ként másolódott vissza, ezt kézzel meg kell változtatni, adjunk magunknak jogot a firkálásra, különben butuska lesz a levelezőnk.