Motor – klasszikus dilemma

Múlt szeptember óta rendelkezem motoros jogosítvánnyal, amely kezdetben tanulójogsi volt, majd később korlátozott lett. A nem is olyan távoli jövőben újabb vizsga árán szerezhetem meg a teljes értékű motoros jogsit, ami viszont újabb problémákat is fog jelenteni. Nem túlságosan meglepő módon, sok más motorostársamhoz hasonlóan, egy feloldhatatlannak látszó dilemma előtt állok.

Én nagyon szeretem a motoromat, mert szép, piros és berreg, de azért vannak bizonyos korlátai, amelyek részben a korából, részben egyéb sajátosságaiból fakadnak. Mindezek ellenére, az elmúlt kilenc hónapban motorral jártam dolgozni (ötezerpárszáz km), és ezt a jövőben is folytatólagosan el kívánom követni, ám itt jön a nehéz kérdés, hogy milyen motort vegyek ezután.

Az első és legfontosabb funkció, amit egy motornak tudnia kell, hogy engem minden nap eljuttasson a munkahelyemre és onnan vissza, vagyis aszfalton képes legyen helytállni, tudjon lassan menni rángatózás és hiszti nélkül, és ne legyen olyan széles, mint egy pianínó, hogy elférjek kényelmesen. Ugyanakkor nem volna baj, ha képes lenne gravel roadon is menni különösebb erőfeszítés nélkül, mert itt a környéken (meg mindenfelé Új-Zélandon) számos olyan burkolatlan út van, amin élvezetes motorozás valósítható meg, csodaszép helyekre lehet így eljutni. Terepen nem akarok motorozni, egyrészt mert nem tudok, másrészt meg mert nem, szóval az igazi sárszaggató endurók nem kerülnek fókuszba.

 

Yamaha XT660R

Ami mindenképpen kiesik még, az a chopper alkatúak (hónaljszárítók) rendjébe tartozó gépek és a sokidomos, görnyedős speedmotorok, ezeket meghagyom másnak, a nagy túramotorok viszont túl otrombák  és feleslegesek a mindennapos ingázáshoz, nekem egyelőre az egyenes derékkal, kényelmesen motorozás az érdekes.

 

Suzuki DR650SE

A dilemma, hogy a két, kissé különböző képességet egy járművel kell megoldani, mert kettőt nem akarok tartani, két rendszámost semmiképpen, az nem fér a budgetba és nem is akarom igazán, hogy beleférjen. A válaszok valahol a dualsport (dual purpose) motorok környékén leledzenek, azzal együtt, hogy ami mindent tud, az semmit nem tud igazán jól, de valahol kompromisszumot kell kötni.

 

Yamaha XTZ660 Ténéré

Az biztos, hogy a jelenleginél erősebb motort szeretnék, mert a Yamahám postai küldemények kézbesítésére lett tervezve, ami azt jelenti, hogy a városon kívüli emelkedőkön nem igazán brillírozik szegényke. Mivel egy literes vagy annál is nagyobb motor vezetéséhez az enyémnél lényegesen több tapasztalatra van szükség, valahol a 450-650 köbcentis sávban van a célterület. Némi szélvédelmet is akarok, mert a helyi időjárási viszonyok elég kellemetlenek egy pucér motoron télvíz idején, kell valami ami legalább a felsőtestemről elveszi a zuhanyt menet közben.

 

Suzuki 650 V-Strom

Hosszas netes turkálás után arra jutottam, hogy kétféle DS járgány van, van az enduró alapból induló, amelyet kicsit kényelmesebbre csináltak, hogy aszfalton is el lehessen kocogni vele, sőt, akár túrázásra is alkalmassá tehető (pl: Yamaha Ténéré vagy XT660R, Kawasaki KLR650, Suzuki DR650) és van a másik oldal, ami az aszfaltgépeket faragja kissé terepképesebbé (Suzuki V-strom, Honda XLV700 Transalp).

 

Kawasaki KL650EAF

Természetesen ezek a dualsport gépek aszfalton elmaradnak az aszfaltra tervezett motorok mögött, nem dönthetők anyira, nem pakolhatók annyira (átalakítások nélkül) ellenben terepen túl nehezek és nagyok a fürge endurókhoz képest, plusz ott van a gumi kérdése is, sajnos azt a gumit még nem fedezték fel brit tudósok, amely aszfalton sima, jól tapad és elvezeti a vizet, viszont terepen hatalmas bütykökkel tud kapaszkodni.

 

Honda XLV700 Transalp

Ha lemondanék a korlátozott terepképességről, akkor nyilván ezerféle aszfaltmotorra nyílna rálátás, de az a helyzet, hogy kb. a 95%-uk egyszerűen nem tetszik, és ez fontos szempont. Az egyhengerességnem ugyan vannak előnyei, de az sem volna baj, ha kissé kiegyensúlyozottabb járású vas lenne alattam, és itt nem a Goldwingre gondolok. Fotelokoskodás mindez, egyelőre nem tervezek olyan túrákat, mint k0diak, sőt, ugyanakkor szükségem van egy nem túl öreg, megbízható motorra, ami minden reggel beindul, és időnként el lehet vele menni csavarogni is.

 

25 hozzászólás “Motor – klasszikus dilemma” bejegyzéshez

  1. Pont, hogy hamarosan eljön az idő, amikor alkalmanként jobban kell majd egy kis csavargás, mint egy falat kenyér.:-) Ehhez keresi az eszközt.

      1. A kis V-Strom elég kellemes darab, de kellően böszme is. A Transalp se rossz… szerintem igazából ezt Te fogod tudni, hogy milyen kell Neked, amikor már a 3.-at veszed. 🙂

        Nekem 1200-es Banditom volt, hosszútávú túráztam vele. Most egy 200-as (176ccm) Aprilia Scarabeo-m van, ami több mint tökéletes a napi 50 km ingázásra. És annyira megtetszett a CVT váltó meg a robesz kényelme, hogy egy nagy robogóban, feldobozolható gondolkodom túrára is.

        De: a rosszabb út képesség felesleges, NEM jelent semmit – vagy terepmotor, vagy nem. Én a Bandittal (245 kg) durván nyomvájús földúton bementem egy bánya területére egy V-Strom mögött. A V-Stromnak annyi előnye volt elméletben, hogy hosszabb volt a rugóútja – de nem ütött fel a Bandika sem. Ellenben mindketten csúszkáltunk az aszfaltra való guminkkal.

        De bementünk és kijöttünk. Kérdés hogy minek?

        1. Egyébként viszont egy nagy Bandit kifejezetten tudok ajánlani kezdő motornak, nekem az volt az első. 😀

  2. Kozelitsuk meg a problemat mernok szemmel.
    Gravel road-on motorozas -> el fogsz csuszni. Tuti. Fel kell allitanod a motort -> ne legyen 200kg-nal nehezebb teletankolva. Ha gravel-re mesz az egyik vesemben mernek fogadni, hogy lesz olyan pillanat amikor azt fogod mondani: Na akkor itt atvagyok, csak 500m. -> a kipufogo ne a motor hasa alatt menjen el mert le fogod tepni egyebkent. Szelvedelem felejtos, ha esik akkor esik, nincs az a szelvedelem ami komfortot adjon. Ha mindezt osszeteszed akkor a DRZ400 – KLR650 pontok altal meghatarozott egyenesen fogsz mozogni.
    Ez csak az en velemenyem. Viszont igerjel meg ket dolgot! Please, please, please. 1) Nem ulsz a motorra motoros csizma, protektoros nadrag, protektorosdzseki, full-face bukosisak es protektoros kesztyu nelkul. 2) Nem veszel motort a Red Baron-tol. Az elso pontrol kerdezd meg Jocot vagy engem ha bovebb infora es elrettento peldakra van szukseged. A masodik pontot csak fogadd el axiomakent.
    Mar lezsiroztam egy mocit magamnak Oktoberre. Jossz csapatni az AKL-Waitoki-Puhoi vonalon?

    1. 1. most se motorozok a felsorolt védőleszerelések nélkül
      2. sose jártam a redbaronban és nem is terveztem

      A Puhoi kanyar érdekel, ha van aszfalt, vagy ha addigra van másik motorom 🙂

  3. Én BMW F650GS-t használtam évekig, nagyon megbízható, viszont egy konstrukciós hibája van, kb. 15 ezrenként kormánycsapágyat kell cserélni (nálatok jobbak az utak, biztos többet is kibír), de ezt Te magad is ki tudod cserélni.
    Egyébként hány cm magas vagy? Bizonyos magasság alatt a túraenduró sok szívással járhat, mindenképp olyat válassz, amelyikről teli talppal leér a lábad. Én a BMW-vel párszor bejártam Európát, az Alpokat keresztbe kasul (Ausztria, Svájc, Olaszország, Franciaország). Vitatkoznék azzal, hogy a túraenduró kevésbé alkalmas aszfalton döntögetésre, az 5 ezer kilométeres túrák a szerpentines részein összesen 4-5 motor tudott csak megelőzni és a gép soha nem hagyott cserben. A túraenduró óriási előnye, hogy ha meglátsz egy hívogató földutat, akkor csak ráfordulsz és csodákat látsz. Erdélyt is bejártam párszor vele, vagy 1500 km-t föld, vagy makadám úton, teljesen más élményt nyújt!
    Gumiban pedig ideális a Tourance Metzeler, aszfalton jól tapad és light-os terepen (ahol Te is használnád) is kitűnően helytáll. Ha a BMW mellett döntesz, akkor az f650.hu oldalon sok segítségre találsz.

    Az azért nem árt, ha részt veszel egy vezetéstechnikai tréningen, tudom sok kilométert motoroztál már, de hidd el, hogy nagyon sok mindent még nem tudsz és csak ott tudod elsajátítani. Ha igényled, akkor szívesen megosztom veled további tapasztalataimat.

    1. köszönöm, hogy kommentáltál, annak ellenére, hogy a BMW nem jön szóba semmiféleképpen.

      1. Elvek miatt nem jön szóba, vagy a szervíz háttér, vagy más egyéb miatt?

        1. németország 20k km, japán 7-8k – több alkatrész, olcsóbban, többen értenek a japánokhoz, ráadásul eléggé képben vagyok, hogy a presztízsmárkák hogyan működnek.

          elvi kifogásom nincs semmi ellen (kivéve HD és bármi olasz 🙂

          1. Robesznél az olasz alap. Közel se jön hozzá semmi japán rizskályhavarrógép. 🙂

  4. Noha időben még le vagyok maradva Tőled (nekem még legalább 3 hónap van a restricted-ig), de már én is nézegetem a következő lépcsőt: tegnap láttam a cég udvarában egy 600-as Honda Hornetet. Tudom, Neked némileg más az ízlésed mint nekem, de múltkor próbáltad a Banditomat, ránézésre a Hornet is hasonló jószág (testtartás-ügyileg). Vess rá egy pillantást, szerintem ha a V-Strom is rajta van a listán, akkor egy kósza gondolatot ez is megér.
    Komoly előnye a V-Strommal szemben, hogy 599-600cc-s, szóval az olcsóbb rego is elég hozzá.

    Más: én még ugyan tényleg nagyon kezdő vagyok, de vasárnap jöttem haza Warkworth-ből és olyan szembeszél volt, hogy 50km alatt elfáradtam bele, úgyhogy biztosan előnyben fogom részesíteni a szélvédős jószágokat a választásnál (persze kipróbálást követően ez simán változhat :))

    1. hát nem tudom, hogy mi közöset láttál a hornetben és a v-stromban azon kívül, hogy két kereke van mind a kettőnek 🙂

      nem tetszik a fazonja képről, de ettől még lehet, hogy élőben nem ilyen szörnyű

  5. Ja, és ami a fekete clipart képen van, az ránézésre pont a „sokidomos, görnyedős speedmotor” kategória tagja 🙂

  6. Rendes képeket (amik tükrözik azt, amilyennek hatott a valóságban) neten sajna nem találtam róla, élőben teljesen más, szerintem tényleg tetszetős külsejű.

  7. Túraenduro ugyanolyan aberráció, mint a suv.
    Terepen is van jobb nála, aszfalton is. De nyilván kielégít egyfajta romantikus multifunkcionális igényt, különben minek volna.
    Valaki írta följebb, hogy mérnökszemmel kéne választani, akkor viszont legyen már szempont, melyik injektoros, melyik folyadékhűtéses, ezek azért alapvetések.
    Túramotorra legjobb hajtás a kardán, különben minden pihenőnél, vagy eső után sprézheted a láncot.
    Túrára pakolni kell bőven, dobozba vagy táskákba, ha már nézgelődsz, eleve olyan gépet válassz, amire ezt már kitalálták.
    Félreértés ne legyen, nem a deauville-, fjr-féle gépeket akarom rádbeszélni, mindennapi használatra nem kell sok doboz.
    Ha szavazni kellene, akkor legyen a kis DL.

  8. igazad van, az ilyen kombináció az mindig kompromisszum. viszont vagy itt kötök kompromisszumokat vagy a nejjel, szerinted? 🙂

    nem akarok túramotort, nem akarok hetekig túrázgatni, olyan kell amivel egynaposat, vagy egyéccakásokat lehet kirándulni, tehát rá tudok tenni dobozt, ha kell.

    Az fjr a nagyfiúknak való. A kis DL az a vstrom, gondolom?

    A láncfújkálás se hat meg igazán, most is fújkálom, minden hajtásnak megvannak a maga előnyei és hátrányai.

    1. Akármit gondolsz most, pár év múlva úgyis nagyvason ülsz, cb1300, vagy xjr1300 körül.
      Nejednek sok szeretettel üzenem, törődjön bele, kézcsókom.

      1. jó, de az még odébb van. B. nejemnek nem a motorzással van a gondja, hanem a több motor egyidejű birtoklásával, és van is neki igazsága mostan ezügyben.

        a pár év meg pár év, most azonban még nem vagyok alkalmas arra, hogy ekkora dögöket vezessek

  9. Pappa!
    Kiosztok neked realitásérzékből egy ötöst a motorozással és a nejjel kapcsolatban is. 😀

  10. Szorgalom úgyszintén jeles!
    Én még csak most szeretnék motorra pattanni, úgyhogy nekem még az is sok, amit te már „eldobnál”…

  11. Guminál talán mintha a Pirelli Scorpion Trail-ről olvastam volna jókat, nem tudom, gyártják-e még, és nem vagyok szakértő sem. 🙂
    (itt egy cikk (http://suzuki.fullgas.hu/hirek/901), de én anno az egyik Motorrevü újságban olvastam asszem)

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.