Ha a zászlóval kapcsolatos viták nem lennének elegendőek felkavarni a kiwi néplelket, jön az új pénz is. A jegybankban gőzerővel zajlik a bankófrissítési projekt, az első példányok az un. hetedik sorozatból jövő hónaptól kerülnek az utazóközönség kezébe.
A jelenleg forgalomban levő hatodik sorozat volt az első polimer (polipropilén) alapanyagú zátonypénz, ezt 1999-ben vezették be, elsősorban a papír alapú bankjegyeken meg nem valósítható biztonsági elemek miatt (pl. átlátszó ablak).
A műanyagalapú bankjegyeknek számos előnyük van a papírhoz képest:
- kb. négyszer annyi ideig bírják forgalomban, mint a papírpénzek, kevesebbszer kell újat gyártani belőlük
- a műanyag erősebb és mivel nem porózus, kevésbé koszolódik, nem árt neki a víz
- sokkal nehezebb hamisítani és ravaszabb biztonsági elemekkel lehet ellátni
- ha lejár az élettartama, újrahasznosítható
Két hátrányuk azonban van, mivel műanyagból készültek, ezek a bankók nem bírják az extrém meleget, (vasaló!) és bár nagyon nehezen szakadnak el, ha megsérül a szélük, utána villámgyorsan képesek végigszakadni. Igaz, ilyenkor sima cellux-al rendbehozhatók és a ragasztottak (ha nem hiányosak) simán használhatók. A jegybank van olyan kedves, hogy használati tanácsokkal is ellátja a műanyagpénz-felhasználókat.
Annak ellenére, hogy a bankjegyhamisítás Új-Zélandon nem számottevő, a jegybank szerint a jelenlegi bankók biztonsági megoldásai részben elavultak, részben elégtelenek. Az új bankókat már nem Melbourne-ben fogják készíteni, hanem Ottawában, ahol az eddig sem egyszerű pénznyomtatási technológiát egy még bonyolultabb eljárás váltja fel, így új biztonsági elemeket kapunk, jön a hologram meg a színváltós madár (animgif, vigyáztam!). Az új pénznek van saját vebszájtja, ahol alaposan elmagyarázzák mi merre, elég menő.
A dizájn alaposan megváltozik, sokkal élénkebb színek és tradicionális maori minták jönnek a korszerű biztonsági elemek mellé, a jelenleg érvényben levő bankjegyeken szereplő személyek, őshonos állatok és növények azonban megmaradnak. Az öt és tízdollárosok jönnek októbertől, a többi címlet pedig jövő áprilisig folyamatosan érkezik.
De menjünk sorban, nézzük meg egyenként a címleteket, kezdve az ötdollárossal (felül az új, alul a mostani bankjegyek):
Előoldalán Sir Edmund Hillary (1919 – 2008) a kiwi aki 1953-ban elsőként mászta meg a Mount Everestet és 1958-ban először érte el szárazföldön a déli sarkot. A képen szerepel az Aoraki/Mount Cook, Új-Zéland legmagasabb hegye (3724m) és a kissé átalakított Massey Fergusson traktor, amivel Sir Ed a déli sarkon csapatta. (ez nem tudom, hogy megmarad-e az újon is, nem látszik)
Hátoldalán egy Campbell Islandi látkép, benne egy Hoiho (Megadyptes antipodes / Yellow eyed penguin), Subantarctic lily (Bulbinella rossii) a sárga virágjával, Pleurophyllum speciosum egy nagyon nagyra megnövő százszorszépfajta és egy több méteresre is megnövő hínár (Durvillaea antarctica / Bull Kelp)
$10
Előoldalán Kate Sheppard (1848 – 1934) arcképe, a nők szavazati jogáért síkra szálló aktivistáról már posztoltam régebben, neki köszönhető, hogy a zátony lett az első ország a világon, ahol a nők szavazójogot kaptak (1893). Ott a fehér kaméliavirág is, amelyet azoknak a képviselőknek adtak, akik támogatták az általános választójogot anno.
Hátoldalán folyóparti életkép, benne egy Whio (Hymenolaimus malacorhynchos / Blue Duck) ( a régin párjával, az újon fiókákkal fiókákkal), egy veszélyeztetett madárfaj, amely gyors folyású, hegyi patakokban lakik. A jószág mellett még két jellegzetes növény is látható, Hebe (Parahebe catarractae) és mountain kiokio (Blechnum novae-zelandiae/Blechnum fern)
$20
Előoldalán Őfelsége II. Erzsébet (1926 – ) aktualizált arcképe, a mostani pénzen levő arckép egy 1986-os, Wellingtonban készült portré alapján készült, azóta eltelt egy kis idő… az újon az aktualizált kép, a a királynőn kívül láthatóak még a parlament épületei, az öregebbet 1922-ben adták át, az új, a „Beehive” 1981-re készült el és Sir Basil Spence tervezte.
Hátoldalán újzélandi magashegyi látkép, előtérben kārearea (Falco novaeseelandiae/New Zealand Falcon) egy szép ragadozómadár, Marlborough rock daisy (Pachystegia insignis) egy nehezen megközelíthető helyeken növő őshonos növény és Red Tussock (Chionochloa rubra) egy a 23 újzélandi tussock (fűféle) közül. A hegy a háttérben a Mount Tapuaenuku, a déli szigeti Kaikoura Range legmagasabb hegye (2885m) annak is a keleti oldala amely az Awatere völgyre néz.
$50
Előlapon Sir Apirana Ngata (1874 – 1950) akinek múlhatatlan érdemei vannak abban, hogy a maori kultúra nem veszett el, ő volt az első maori aki egyetemet végzett és ő lett az első maori parlamenti képviselő. Folyamatosan újraválasztották, 38 évet dolgozott a parlamentben képviselőként. Mellette a Porourangi Meeting House amit maga tervezett, ma is a Waiomatatini Marae-ban áll, Ruatoria közelében és maori kulturális kiállítás van benne. A jóember mögött Tukutuku mintázat látható, amelyet szintén Sir Apirana alkotott.
A hátoldalon egy Kokako (Callaeas wilsoni/Blue wattled crow) egészen pontosan egy északi szigeti kokako látható, hátterében a Pureora Forest, nagyszámú kokako élőhelye. Balra a kareao (Ripogonum scandens/Supplejack) amelynek a levelét a kokako igen kedveli, kusza ágbogai között pedig fészkelni szeret. A jószágtól jobbra az élőben gyönyörű Sky-blue gomba (Entoloma hochstetteri) látható.
$100
Az előlapon a nelsoni illetőségű Lord Ernest Rutherford (1871 – 1937) látható, akinek köszönhetjük az atomról kialakult jelenlegi képünket, a természetes rádioaktivitás és a felezési idő megértését és az ő munkája alapozta meg a kvantumfizika mai eredményeit. Munkájáért 1908-ban Nobel díjat kapott, ami szintén látható a bankjegyen.
Hátoldalon egy bükkös életkép, benne a bükkerdők egyik jellemző lakója a Mohua (Mohoua ochrocephala/Yellowhead vagy Bush Canary). A fa egy tawhairaunui (Nothofagus fusca/Red Beech) amely akár harminc méteresre is megnő. A bankó bal oldalán a bükkerdők másik lakója a déli szigeti araszolólepke látható (Declana egregia/South Island lichen moth) amelynek mintázata tökéletes rejtőzködést biztosít neki a bükkfákon növő zuzmók között.
Hát így fogunk kinézni, sajnos, mivel a bankautomaták nem kezelnek öt és tízdollárosokat, hiába jelenik meg októberben a pénz, el fog telni kis idő mire kezünkbe foghatunk egyet (tekintve, hogy a készpénzhasználat igen ritka mifelénk), de aztán huszas meg ötvenes már fog jönni a falból, úgyhogy az gyorsan kézben lesz.
kíváncsi vagyok, mennyi idő alatt ér a cikk a cinkre….
amúgy valahogy nekem olyan furák a műanyag bankjegyek….
általában nekem reggelre ott van. vagy a 444-en 🙂
a műanyag bankó király amúgy, nincs vele semmi baj. akkor se, ha kimosod, úszol benne… nekem a mostaniak is tetszenek, de az újakon lesz színejátszó csudaszép izé is, ami fokozza majd a felhasználói élményt remélhetőleg.
kár, hogy házhoz jövő drájklinernél meg a pókerpartikon használunk csak kp-t, szerintem ötven meg százdollárost évek óta nem is láttam
Ha emlékezetem nem csal (mindjárt fel is túrom a szekrényt) a lepréselt levélkéim-szirmaim (khm) között van egy ötdolláros is, kis ablakkal… Örök emlék.
Nekem sincs bajom a műanyag „papírpénzzel” és tetszik is az új külcsíny, de mióta van bankszámlám itt (ami azért elég hamar megvalósult), azóta 2 helyen használok jellemzően kp-t: buszon (hop kártyával ez is megszűnt) meg piacon. Utóbbin azért főképp az asszony.
Ja, meg alkalmanként a suliba kell vinni pár dollárt erre meg arra. De Pappitohoz hasonlóan $20 feletti tételek nem is tudom mikor mentek át a kezemen…
A Sky-blue gomba az van szanaszét mindenfelé, vagy explicit helyeken kell keresnem, ha legközelebb arra járok? 🙂
van mindenfelé ahol van erdő meg lucsok meg félhomály, szóval minden erdőben 🙂 A Pureorában láttunk sokat
Az miért van vajon, hogy mindegyik arckép alatt ott a neve, kivéve a Bözsiét? Őt mindenkinek ismerni kell alapból, különben Tower?
jó kérdés! De a királynőt úgyis mindenki felismeri 🙂