Red Peak – az ötödik zászló

Elértünk a pillanathoz, hogy tényleg népszavazunk a zászlóváltoztatásról, bár természetesen az eredeti felállás kicsit megváltozott, mióta kiderült, hogy tényleg eltapsolunk erre huszonhatmillió dollárt.

Ha még emlékszünk, akkor az volt a menet, hogy az emberek ész nélkül beküldik a zászlóterveiket, a bizottság abból kiválaszt negyvenet, majd a negyvenből négyet és azokról szavaz a nép.

Igenám, de a negyvenes listában volt egy lobogóterv, amelyet elég komolyan vett a megalkotója, bizonyos Aaron Dustin. A Red Peak (First to the Light) terv nem jutott be a végső négybe a negyvenből a szeptember elsejei döntés szerint, úgyhogy a tervező és pajtásai komoly szociálismédia kampányba kezdtek, hogy művük bejusson a döntőbe, részben azért, mert szerintük ez a legjobb terv, részben pedig azért, mert a végleges négyből két zászlót ugyanaz a Kyle Lockwood tervezett, szinte egyformák is, csak az egyiken fekete a bal felső sarok, a másikon piros, szóval a végső négy tulajdonképpen csak három igazi alternatívát kínál.

A végső négy lehetőséggel nem csak Aaron nem volt megelégedve, az istenadta nép bőven hallatta a hangját az egész lobogócsere miatt. A Red Peak médiakampány meglehetősen nagy svunggal indult a politikusok piszkálásával és célba is ért a Green Party által benyújtott javaslattal, amely szerint a Red Peak dizájnt hozzá kell adni a végleges négyhez. Mire idáig elértünk, már a kormány és az ellenzék is támogatta az ötletet, utóbbi eleinte azért, mert a kormány nem akarta, a kormány meg vélhetőleg azért, mert ha már megakadályozni nem tudta, akkor jobban jött ki politikailag a támogatással. Szeptember 23-án a miniszterelnök bejelentette, hogy a Red Peak szerepelni fog az első népszavazási cédulán, mint alternatíva.

A Red Peak terv szakít a szokásos páfrány-koru-délkeresztje helyiérdekű szimbolikával és geometriai formákként jeleníti meg a kulturális vonatkozásokat. Hivatkozik a tradicionális maori szövés tāniko mintázatára, a jelenlegi zászló csillagjainak csúcsaira, a fehér csík jeleníti meg a két tektonikus lemezünk ütközését, amelynek a Déli Alpokat köszönhetjük, a színes háromszögek pedig a vörös földet, a fekete éjszakát és a kék hajnalt reprezentálják a tervező szerint, és még a jelenlegi lobogó színei is megvannak benne. (hivatalos Red Peak oldal, technikai leírás)

Nyilván a Read Peaknek is megvan a maga magyarázata és ellenzői is, mindenesetre az aktív online kampányozásban remek dolgok születtek, meg elég borzasztóak is, sőt, volt aki szerint a Red Peak rasszista, sőt van aki szerint, ha ügyesen rendezgeted a zászlókat, akkor egyből horogkereszt. Mindenesetre érdemes elolvasni a grafikusok véleményét (egyik, másik) és ellátogatni a mozgalom FB vagy saját oldalára és a tervezőére is, ahol millió példa van, hogy hogy néz ki a zászló a valóságban különböző körülmények között.

A zászlós népszavazást levélben intézzük, a választási hatóság minden szavazónak kiküldte a paksamétát, amelyen sorrendben meg kell adnunk, hogy melyik zászlóterv mennyire kedves a szívünknek egy 1-től 5-ig terjedő skálán, majd szépen feladni a válaszborítékban december nyolcig.

A legtöbb szavazatot kapó terv fog majd versenyezni a jelenlegi zászlóval következő, márciusi népszavazáson. Arra a mai napig nem sikerült rájönnünk, hogy minek két népszavazás (lehetne a jelenlegi zászló ezen a papíron a hatodik lehetőség), illetve, ha már mindenképpen kettőt kell szavazni, akkor elsőre miért nem azt kérdezték a néptől, hogy „akarod-e lecserélni a jelenlegit? Igen/Nem” így, ha a nem jött volna ki, egyből spóroltunk volna egy népszavazást.

Azért titkon kicsit sajnálom, hogy James Gray „Fire the Lazar!” című munkája nem jutott be a végső ötbe, szerintem megérdemelte volna, úgy a grafikai megvalósítás, mind a szimbolika és az alapos és körültekintő magyarázat miatt. Vagy legalább a szivárványt szellentő kiwi, annak is van húzása.