Szerző: pappito

Beküldve:

Gasztro – Bárány szőlővel és mandulával


Soha életemben nem sütöttem még bárányt, eddig csak darálva használtam vegyes fasírtba, és ott jó is volt nagyon. Ma viszont, mivel elvittük Zsoltot az olcsóhúsboltba (nem is híg a leve) én is vettem még pár apróságot, hogy feltöltsük a készleteket rendesen. Miközben a kis cérnahangú kínai jóember pakolta a husikat, jól nézett ki a bárányláb, gondoltam egy kísérletet megér, max maradunk az ismerős cuccoknál, ha nem jó. Eddig ugye a hagyományos, csípős, csontszilánkköpködős birkapöci volt a birkaélmény (mit mondjak, egyesek szerint a pacal is étel) ami pörköltnek jó, de azért nem osztják rá a michelin csillagokat.

Szóval 3 emberes szelet bárányt csontostul besóztam-borsoztam, bedörzsöltem fokhagymával. A tepszi aljára hagymakarikákat tettem, hogy azon heverjen a jószág, majd vágtam rá frissen szedett oreganót és koriandert. A hússzeletek közé irdatlan mennyiségű fokhagymát szórtam, 4-5 nagy babérlevelet, a maradék helyekre pedig magtalan szőlőt és madnulát dobáltam, hogy legyen leve meg zamata az egésznek.

180 fokon sült majd’ egy órát, de akkor még nem volt klassz, úgyhogy megemeltem a hőfokot és kapott még 40 percet, ezalatt a fokhagymák halványbarnára és krémesre olvadtak, a szőlő pedig elveszítette a leve nagy részét. Ebben a lében úszkált a sok babérlevél.

A végeredmény nagyon kellemes lett, főleg első próbálkozásnak, ha van valami trükkje a báránynak, akkor tessenek elárulni bátran (tudom, a rozmaring jót tesz neki), én két hibát követtem el, az egyik az volt, hogy nem kapott még 20 percet az egész cucc, a másik pedig az, hogy kelbimbóval ettük. A kelbimbó nagyon kedves ződség, a kelbimbó az ember barátja, mi nagyon kedveljük őt, de ehhez a kajához jobban passzolt volna némi tepsis-, vagy petrezselymes krumpli.

A végeredmény így is kielégítő lett, a lányoknak is ízlett, és a krémesre sült fokhagyma a szőlővel nagyon kellemes kísérőízt adott a báránykának.

hozzávalók:

  • bárány
  • másfél fej fokhagyma
  • jó nagy marék szőlő
  • kisebb marék mandula
  • oregano, koriander, lehetőleg frissen felaprítva
  • sóbors
  • olaj
Beküldve:

Árvíz

Egész éjjel esett, mint a rosseb, mi pedig az utca legalsó pontján lakunk. Alapvetően az itteni talaj nem szomjas, kap bőven a jóból, most egy kicsit mégis pirosba ment a mutató, áll a víz a kertben, vastagon. Ez persze megmagyarzázza, hogy az itteni házakat miért építik cölöpökre, meg arra is rávilágít, hogy mennyi értelme volt az utcában a csapadékvíz elvezető rendszer cseréjének, amely hónapokig tartott és nyolcszázezer dollárba került az önkormányzatnak.

 


Beküldve:

A technika megállíthatlan fejlődése (ADSL2+)

Egész nap rohangáltam, amikor hazaértem, akkor egy hatalmas, vajszínű boríték fogadott, rajta violaszín pecsét igazi pecsétviaszból, benne lepedőnyi merített papíron, elegáns betűkkel hosszasen fejtegetve, hogy micsoda korszak köszönt ránk, a szolgáltatónk lefedte a környékünket is ADSL2+ megoldással.

Mivel az internetünket nehéz lenne nyomdafeséket tűrő kifejezésekkel leírni, erősen elgondolkodtam és legott számolgatásba fogtam. Van tekünk ugye egyszer egy telekomos telefonunk, olyan havi 50 dolláros előfizetési díjjal. Meg van egy adsl vonalunk internetezés végütt, ez 55-65 dollár havonta, használattól függően (2,5/128). Ez a kettő, két különböző időpontban de együttesen 110 dollárokra jön ki havonta, ennél a jelenlegi adsl2+ ajánlat 10 dollárral kedvezőbb, amellett, hogy átjön a telefonszámunk a telekomtól, megamarad a régi szám, csak egy szolgáltatónak kell fizetni, és a letöltési sebesség 24 Mbps (nyilván ez névleges elméleti), a feltöltési kb 1 Mbps lesz 99,95 dolcsikért. Ja, és az összes NZ vezetékes szám ingyenesen lesz hívható, nem csak az aucklandiak.

Ebben 10 GB adatforgalom van benne, itt sajnos a zátonyon képtelenek elszakadni az adatforgalom alapú büntetéstől, sebaj, majd elmúlik ez is. Ha túllépjük, akkor is gigabájtonként egy dollárt kérnek, ami azért viselhető, pláne annak fényében, hogy egy 110 dolláros számla ezután csak akkor jöhet, ha 20 giga körül töltünk le-föl, amire remélhetőleg úgysem lesz időnk. (havonta 9-12 giga megy el, attól függ a nej mennyit jutúbozik vagy mennyi képet tolok a képtárba)

Szóval gumicsimmásékhoz ideért a jövő, ha a következő 10-14 napban nem derül ki, hogy mégsem lehet idekötni az újat vagy átterhelni vagy mittomén, akkor ajd azt is megírom. Most éppen 2822/138-at mértem a speedtest.net-en.

Ráadásul a DM annyira profi és annyira újzélandtalanul minőségi, hogy még mindig az állunkat keresgéljük a földön, megsaccolni sem merem, hogy mibe kerülhetett. Annél is meglepőbb, hogy itt a DM azért a budapesti piac minőség szokott lenni, néha meg teszkóújság és ennyi. De ezek szerint tudnak professzionálist is, amivel most elvettek a telekomtól 50 dollárt havonta.

Beküldve:

Az első sci-fi

Érdekes könyvet adtak ki újra múlt hónapban a zátonyon, ráadásul ez már a második kiadás. Az első kiadás 1881-ben (nem elírás!) látott napvilágot, ami önmagában nem lenne fura, de ez a homályos eredetű munka egy igazi sci-fi. 

A műfaj nem volt akkoriban nagyon népszerű, bár éppen akkor kezdett életrekelni, Verne 1864-ben írta meg az Utazás a Föld középpontja felé és 1865-ben az Utazás a Holdba című munkáit. Jules Verne benne van az első öt legtöbb nyelvre fordított szerző között, H. G. Wells pedig 1864-ben éppen megszületett.

A The Great Romance (Nagy Románc) című helyi sci-fi, amelynek a szerzője ismeretlen (az első kiadáson a The Inhabitant álnév szerepel), komoly invenciókról ír, ahhoz képest, hogy mikori, jelentőségét a Herald magához Jane Austenhez bátorkodik hasonlítani. Műfaji szempontból nem biztos, hogy nincs igaza.

A könyvben minden szerepel, amit egy scifitől elvár az ember, nemi kapcsolat idegen, födnkívüli fajok és az emberek között, a bolgók emberiság általi kolonializálása, de ami még érdekesebb, az űrhajózás gyakorlati problémáiról is esik szó, mint az űrruhák, űrhajók, zsilipek, vagy micsoda nehézség leszállni egy aszteroidán. Ilyen dolgokról nem esik szó korábban az irodalomban, mondhatjuk bátran műfajteremtőnek is.

Az egyetlen ismert eredeti példány Wellingtonban van, a Turnbull könyvtárban. Sajnos ahhoz a három cikkhez, amelyek az Otago Daily Timesben jelentek meg, nem tudok hozzáférni. 

(mindezt megírhatta volna egy scifi szerző is, ha lenne ideje 🙂

Beküldve:

Ügyintézkedés

Ma nagyon szorgosak voltunk, csomó mindent elintéztünk. Kellett igazolványkép, fordításhitelesítés, autóátírás, kulcs-, és fénymásolás. Átballagtunk Takapunára, ahol mindenféle facilitás rendelkezésre áll, és fénymásoltattunk mindenféle beadandó papírokat. Egy nagyon helyes pici nyomdai cég vállal ilyesmit, nagyon jópofa két fiatal dolgozott éppen ott és ami még nagyon tetszett, hogy a várakozást nem színes magazinok olvasgatásával töltöttük, amelyekből kiderült volna, hogy „saját lábát rágta le a hűtőben rekedt fiú” meg „kutyát szült a kétfejű nő”, hanem volt a fotelek közötti kisasztalon vagy 4 ördöglakat, amelyek teljesen le is kötöttek minket, amíg elkészültek a másolatok. A gyereket nem, így ő kiborított egy nagy pohár vizet a szőnyegpadlóra, de hát valamivel neki is kellett szórakozni.

Ezután bementünk a postára, ahol pár perc alatt a nevünkre került az autó, majd kapunk levelet a Land Transporttól, hogy tényleg.Nagyon jópofa, hogy a kérdések a nyomtatványon kimerülnek a név, cím, rendszám, igazolványszám felrásában. Tehát nem kell az előző tulaj hétvégi telkével szembelakó garázsszomszédjának a helyrajzi száma. Azt ugye tudjuk ki adja el (most az ő nevén van, könyörgöm!) azt meg most megtudjuk ki vette meg, más meg kit érdekel? És mégis bekerül az ember a nyilvántartásba, a kocsi is, és működik a dolog.

A postáról elkocogtunk a fényképészhez, aki szakmája aranykoszorús mestere, hosszan magyarázta, hogy micsoda recesszió van a világban és, hogy milyen bonyolult szabályokat kell betartania annak, aki igazolványképet készít. Miután végighallgattuk a kedves bácsika lamentálását, aki még egy tündéres mesekönyvet is ajándékozott a gyereknek, a jóember elhúzta a faltól a polcot és a helyére állított bennünket, és a szigorú előírásoknak megfelelően kézből, képenvakuzva elkészítette a fotókat. Egészen biztos, hogy minden előírásos volt, mert még kék(!) kartonpapír is volt a falra ragasztva celluxszal, tehát a fény direkte az igazolványképek szabványai szerint jött-ment. Aszonta az iparos, hogy negyed óra múlva menjünk vissza, így körbesétáltuk a takapunai „belvárost”, amit nagyon szeretünk, vettünk csokis muffint meg egy micimackó könyvet az antikvárban, aztán visszakocogtunk és felmarkoltuk a képeket.

 Csanádék felé sétálva még egy kicsi, ámde lepukkant tábla alapján megleltük a kulcsmásoló embert, aki tökéletesen rejtély, hogy mi a frászból él. Nem csak kulcsot másol, hanem a szakmai sztenderdek szerint cipőt is javít, de hogy hogy talál be a vevő egy emberszélességű folyosó leghátsó végébe, ahol a roppant kedvesen kuplerájos boltja van… na sebaj, a kulcsot lemásolta, a másolat is működik, úgyhogy örömmel járultunk hozzá az életszínvonalához azzal, hogy igénybevettük a szolgáltatást.

Ezután kinyomtattuk a hiányzó papírokat, a lányok Krisztivel elhúztak a városba valami makeup nemtommikért, én meg felkészültem a közjegyzővel való találkára, amit már tegnap megbeszéltünk. /-ra érkeztünk meg a tiszteletbeli konzulhoz, aki egyben JP is (Justice of Peace) és még magyar is, tehát nem csak a másolatot, hanem a fordítást is hitelesíti. 

Minden simán ment, csak a nej diplomájának a fordítását nem fogadta el, mert hiányos volt (na Longboat, leszkapsz! 🙂 úgyhogy – mivel időnk az nem nagyon van – előrántottam a harci laptopom, pótoltam, amit kért, amikor bólogatott, hogy így már aláírja és lepecsételi, akkor pendrájv, bele konzul úr laptopjába, onnan kinyomtattam, pecsétek, és már jöttünk is el. Nagyon szépen köszönjük, hogy ilyen segítőkész volt és spórolt nekünk egy csomó időt péntek este fél hétkor!

A bevándorláshoz beadandó pakkunk így 95%-os, ezt még ma feltornázzuk 98%-ra, holnap pedig, ha meglesz a bank statement, akkor be is adjuk, vagy legkésőb hétfőn. Ha hétfőn, akkor egy hétbe került összeszedni mindent. 

Takapunán még benéztünk egy nagyon szimpi bölcsibe is, nagyon örültek nekünk, bár helyük az nincs, ami nem is baj, egyelőre, mert heti 245 dolárokért lehet odatenni a gyereket. Valami megmagyarázhatatlan okból itt borzasztó hülyén működnek a napközbeni gyerektároló intézmények, 9h-15h-ig, ami pont akkora segítség, hogy ne tudd se bevinni, se elhozni a gyereket, mert nincs az a munkahely, ami ezt lehetővé teszi. Ez, amit megsasoltunk, viszont 7:45-től este hatig tárolja a leszármazottakat, ami nekünk ideális lenne, viszont ahhoz, hogy igénybevegyük két fizetés kell. Na egyelőre ez még nem égető, mert amíg a nej dolgoz szorgosan, addig én itthon tudok lenni a gyerekkel, de remélem mielőbb találok állást, akkor viszont nem lesz hova tenni szegényt. Egyébként meglepően nyitott volt, az oviban nagyon be akart menni a lurkók közé, meg tetszett neki a vezetőnéni is. Nekem is, de öreg hozzám 🙂 Ráaádsul a bölcsi közel is lenne hozzánk, tehát nem lenne lehetetlen beérni nyolcra, ha háromnegyedkor belökjük a gyereket az ajtón, hogy kiessen a gumicsimmájából. 

Nekünk kicsit bonyás az ügyintézés, mert a nej ugye talent vizára megy, én open permitet kapok a nej talent vizája után, (miután közjegyző előtt aláírta, hogy finanszíroz, ha nem dolgozom) a gyerek viszont, akinek nem lehet munkavállalási engedélye, egy olyan hosszú turistavízumot kap, mint amilyen hosszú a nej vízuma. Ehhez kb. kilencvenezer rurikát kellett kitölteni, és válogatott baromságokra válaszolni. Sebaj, ezzel nem ijesztenek el!

Beküldve:

Bevándorlás IV. – egészségügyi vizsgálat

Mindenkinek aki 6 hónapnál hosszabb időre óhajt a zátonyon maradni, kötelezően be kell szereznie egy úgynevezett Health Report nevű dokumentációt. Aki munkát akar vállalni és/vagy letelepedni, annak pláne. Ha valaki tutira jön, annak sok szeretettel javaslom Böröcz doktort (vagy bármelyik honi panel dokit), otthon ugyanis olcsóbb a dolog, mint itt.

Mivel a health report (1007-es nyomtatvány) nem lehet régebbi, mint 90 nap, ezért nekünk az otthoni nem igazán jó már semmire, újat kellett készíttetnünk. Ezügyben felkerestük a bevándorlási ipar egyik vámszedőjét, aki a beszédes Immigration Medical Services névre hallgat és csak ezzel foglalkozik és még nekünk közel is van. Telefonon foglaltunk aznap délutánra időpontot, majd beballagtunk és vettek vért meg kellett pisilni. A gyereknek nem kell semmi ilyesmi, sőt őt meg se rögönyözik, mert az egészség az első. 

A labor meg a testtömeg index kiszámítása meg a látásvizsgálat oszposz volt 40 perc, kifizettünk egy táska pénzt (felnőtt 330 gyerek 80 egység) és már haza is húztunk azzal, hogy az eredményekből és a személyes vizsgálatból majd az orvos kitölti a papírokat csütörtökön. Nem egy nagy cég, de jól felszerelt és még az is megoldható, hogy aki felveszi a telefont az veszi le a vért meg mondja, hogy olvassa az alsósort úgy, ogy letakarja az egyik szemét. Nem kell erre nyolc ember. Hogy nehogy elunja magát a tisztelt várakozó volt csomó játék a sarokban a gyereknek meg színes magazinok az asztalon a felnőtteknek, amelyekből úgy tűnt Auckland valami pezsgő nagyváros. 

Csütörtökön visszatoltuk a biciklit, már várt a dokinéni, aki nagyon kedves és nagyon hatékony volt, pikpakk kikérdezett mindenkit, hallgatta a szívverésünket és fogdosta a nyakunkat meg nyomkodta a hasunkat. Ezután kitöltötte a papírokat mosolygott és bájbáj. mehettünk a francba.

Van többféle vizsgálat, mert többféle igénye van az immigrationnek, ránk természetesen a „minden sokkal” verzió vonatkozott, de hát nem úr, aki nem pazar… A kitöltött papírok mellett megkaptuk a röntgen felvételünket is, mert az majd jól jöhet, ha később megint átnézetünk magunkon, lesz mihez viszonyítani.

Bazi gördülékeny volt az egész, végig ügyfelek voltunk és nem „33 éves nőbeteg” ahogy megszoktuk. Ezen már otthon is háborogtam, amikor született a kislányunk, akkor a nejem volt „nőbeteg” pedig a terhesség nem is betegség, utánaolvastam. 

A lényeg, mindhárman egészségesek vagyunk, a gyerek füle különösen szép belülről, amit a néne nem győzött hangsúlyozni, hát micsináljak, tudom, nekem kívülről is tetszik, még ha néha szelektíven üzemel is.

Szóval ez is megvan, gyűlnek a papírok szorgosan, hajnali egyig körmöltük a formanyomtatványokat (na jó, a nej körmölte, ha én írom, akkor még azerbajdzsánba se engednek munkát vállalni) bár maradt még pár kérdéses rész, de azt is megoldjuk.

Az egész országban szinte minden annyira gördülékenyen működik, hogy már fél év után is dühítő, hogy milyen macera ez a hivatali ügyintézés, szemmel láthatólag amikor a bürokráciát (valakinek ezt is meg kell csinálni, kezicsókolom) kiosztották állami feladatnak, akkor csak az Immigration képviselője nem volt a teremben. Értem, értem, hogy fontos, meg szűrni kell meg szabályok, de akkor is. Az az egy vigasztal, hogy mindezzel együtt is negyed olyan bonyolult az egész, mint egy magyar adóbevallás.

Beküldve:

Mazda

Herr Spitz kérésére:

 

626

 

vigyizd a felniket!

 

a kötelező pókháló

 

extra pókháló

Beküldve:

Autótartás Új Zélandon

Az autó fontos dolog, nem csak azért, mert nélküle itt mondjuk nagyon nehéz az élet, Magyarországon pedig azért, mert – leszámítva, hogy közlekedési eszköz – még mindig státuszkérdés. Ráadásul ott az autótulajdonos egy igen jól lehúzható, elbújni nem, vagy nehezen képes alak, a rá kirótt díjakat könnyű beszedni tőle, arról nem is beszélve, hogy az autó függőséget okoz, tehát az ember költ soksok pénzt, ami szuper mértékű adóbevételeket jelent.

Az otthoni helyzet mindenki számára világos, köbcenti alapú átírási illetékekkel, KGFB-vel, „szaladjonkiapostárafizessebeacsekketjöjjönvisszaaztánkiálítomaforgalmit”-al. Itt a zátonyon kicsit másképp megy a dolog, a cegesauto.hu felkérésére összefoglalom nagy vonalakban, hogy mi a helyzet.

 

Újzéland gyakorlatilag élhetetlen autó nélkül, így a személygépjárművek birtoklása annyira egyszerű, amennyire csak lehet. Mivel a kiwinépség meglehetősen kényelmes, a dolgok nincsenek agyon bonyolítva, nagyon röviden, ha az embernek van egy autója, befizeti az úthasználati licencet és érvényes műszaki vizsgája van, akkor semmi további teendője nincs, élheti világát. Az autótartás adminisztratív költségei alcsonyak, az elintézési mód egyszerű és gyors. A műszaki vizsga nem, de a licencdíj megfizetése elintézhető az inteneten három kattintással. Még ügyfélkapu sincs. 

Lássuk mik a kötelező körök:

Műszaki vizsga – warrant of fitness

Ha nincs érvényes műszaki vizsgánk, nem vehetünk részt a közlekedésben járművünkkel. Műszaki vizsgát az arra alkalmatos, regisztrált műhelyekben lehet végeztetni, ide tartoznak a direkt erre létrehozott wof stationok, az autóklub (AA, ami azért messze több, mint az autóklub) logója alatt és számos magánszerelőnél, aki minősítette magát wof vizsgáztatónak. Az ország 3500 pontján találhatóak ilyen állomások.

6 évesnél fiatalabb jármű esetén a vizsga 12 havonta kötelező, az ennél idősebb gépek hathavonta kénytelenek menni. A vizsga maga 25-45 dollár, (30 dollár egy kiló jó halfilé!) amennyiben nincs semmi gond, ezzel le is tudtuk a költségeinket. Ha az autónk megbukna a vizsgán, akkor két megoldás van, vagy ott helyben a vizsgáztató műhelyben orvosoltatjuk a gondokat, vagy elvisszük az autónkat kedvenc szerelőnkhöz (vagy megoldjuk magunk). 

Ha a kocsi megbukik a vizsgán, akkor is ki kell fizetni a díjat, de ha megcsináltatjuk az autón a feltárt hibákat, és 28 napon belül visszamegyünk oda, ahol eredetileg vizsgáltattuk, akkor ez a vizsgálat ingyenes.

Maga a vizsga egy általános biztosági felmérés ami az alábbiakra terjed ki:

  • gumik állapota (profilmélység is)
  • fékrendszer
  • szerkezeti állapt. (nem lehet rozsda a teherviselő elemeken)
  • világítóberendezések 
  • szélvédők (repedés, kavicsfelverődés)
  • ablakmosó és ablaktörlők
  • ajtók (biztonságosan nyílnak és záródnak?)
  • biztonsági övek (nem lehet kopott, vagy sérült, a csatoknak működniük kell
  • légzsákok (ha van)
  • sebességmérő
  • kormánymű és lengéscsillapítók. 
  • kipufogórendszer (Nem lehet szivárgás, a füst nem lehet fekete vagy a cső hangosabb,m int a gyári)
  • üzemanyagrendszer (nem lehet szivárgás).

Amire nem terjed ki a vizsgálat :

motor, kuplung, váltó és differenciálmű

kenőanyagok megléte és állapota

fékbetétek állapota (valójában megnézik és nem engedik át, ha cserére szorulnak)

fényezés és rozsda ott ahol nincs jelentősége (nem teherviselő szerkezeti elemek)

A sikeres vizsgát és a következő hat hónap lejártát egy matrica igazolja amit felragasztanak a szélvédő belsejére, tehát egy pillantással csekkolható, hogy érvényes-e a wof. Ha nincs matrica vagy lejárt, akkor megbüntet bennünket a rendőr, sőt, ha a parkolóőr észreveszi, hogy lejárt woffal parkolunk, akkor elszállíttathatja a járművet.

A vizsga nem pofára megy, a wof jogosultságú műhelyeknek komoly kézikönyv alapján kell dolgozniuk és a munkájukat dokumentálni papíron ÉS számítógépes rendszerben is. Tehát nem tudjuk megcsinálni, hogy itt nem ment át a kocsi és átmegyünk egy másik vizsgahelyre, mert a rendszám alapján egyből kiderül mit mért fel az előző szaki.

„Regisztráció” – úthasználati licenc

Valójában ez egy köznyelvi eltévelyedés, a processzust igazából licencing-nek hívják, a regisztráció az amikor egy autó belekerül a nyilvántartásba, rendszámot kap és forgalomba helyezik újzélandon. Ezt az esetet most nem tárgyaljuk. A forgalomban való részvétel mésik feltétele a licencdíj, ebből építik az utakat meg festik a zebrát meg veszik a narancssárga mellényt a közlekedésilámpa szerelőknek. Gyakorlatilag úthasználati díj. 3, 6, 12 hónapra váltható meg előre.

2-4 héttel az új díj befizetése/régi lejárta előtt levélben értesít a Land Transport, hogy le fog járni a licenced. (én is kaptam) A licenc megfizetését egy cédula igazolja, amit szintén a szélvédőre kell helyezni belülről, hogy bárki elolvashassa, tartalmazza a járgány típusát, korát, motorméretét és a rendszámot. Ha interneten intézzük, akkor postán kiküldik az új kártyát, ha hivatalban, akkor ott helyben kézbeadják. Én az AA (autóklub) irodájában voltam, 3 perc alatt a Land Transport levelét bemutatva fizettem és adták az újat. 

Ha nem fizetjük meg ezt a díjat, nem használhatjuk az utakat. 6 héttel a lejárat után kapunk egy késedelmi értesítőt. Ha erre sem fizetünk, akkor 6 hónap után kapunk egy figyelmeztetést, hogy fizessünk, de üstöllést. Ha ezután se, mert megátalkodottak vagyunk, és 12 hónapig nem fizetjük ki a díjat, akkor kapunk egy 2-4 hetes legislegutolsó lehetősget, hogy fizessünk, különben az autót kivonják a forgalomból. (megszűnik a regisztrációja) Ha erre se reagálunk, akkor fogják magukat és behajtják a díjat és minden költségüket.

Ha ezután hirtelen észbekapunk és még nem került elég pénzbe a mulatság, akkor újra forgalomba helyezhetjük a járművet, de most már mindent prompt fizetni kell, regisztrációt, rendszámot, első vizsgát, wof-ot, osztályba sorolást és persze licencdíjat.

Minden közúti járműnek licencdíjat kell fizetni, kivéve

– amit a törvény felment (tűzoltóautó)

– 40 évesnél öregebb járművek

– traktor, önjáró vagy vontatott mezőgazdasági gép

– utánfutó vagy utánfutóra épített lakókocsi ami kisebb, mint 3500kg tömegű

– mindenjárógépek (All terrain vehicles, ATV, például a légpárnás hajó)

A díjak az alábbiak:

 

járműfajta                       3hónap   ra    6hónapra     12hónapra
benzines – magán 51.50     95.39    183.22
benzines – Taxi 65.61    123.65    239.72
benzines – kölcsönzői 65.61    123.65    239.72
Nem-benzines – magán 76.07    144.52    281.46
nem-benzines – Taxi 90.18    172.78    337.96
nem-benzines – kölcsönzői 90.18    172.78    337.96
Utánfutó
kisebb,mint  3500 kg 14.45    21.34   35.12
Motorkerékpár
benzines – kisebb mint 61 cc 58.96   110.30 213.03
benzines – nagyobb, mint 61 cc 61.76    115.92 224.28      

 

Az autó tulajdoni átruházása is egyszerű kaland, mivel nincs forgalmi engedély meg törzskönyv, gyakorlatilag csak pénz kell hozzá, no meg egy jogsi. Ha én kimegyek Ellersliebe az autópiacra, megteszik valami és meg akarom vásárolni, akkor semmi mást nem kell tennem, mint kifizetni a kocsit, beballagni a postára vagy AA-hoz vagy bármilyen Land Transport logóval ellátott intézménybe és 9,20NZD ellenében az autó a nevemre kerül. Ugyanekkor az eladó is kitölt egy nyomtatványt (név cím, jogsi száma, rendszám) amely neki ingyenes és ezzel a dolog letudva, a kocsi az enyém. Ezután körülbelül 5-7 munkanappal, kapok én egy levelet a Land Transporttól, hogy megvettem az autót. A levél tartalmazza az összes előző újzélandi tulaj nevét, az adásvételek időpontját és az adásvételkor rögzített km-óra állást, amit a wof vizsgák alkalmával beleírnak a rendszerbe, úgyhogy az órák visszatekergetése értelmetlen cselekedet, hiszen ez az adat vásárlás előtt is lekérdezhető. Annak a levélnek az alja, amit a Land Transport küld, egy átírási papír. Ingyenesen postázható, az átírás ezen is intézhető.  

Biztosítás

Kötelező felelősségbiztosítás nincs, ha valakinek nem elég bolond a játék, akkor járkálhat biztosítás nélkül is, bár ez ellenjavallt, nagyon költséges lehet. Köthetünk felelősségbiztosítást (ezt itt 3rd partynak hívják) amely az ellenfélnek fizet, ha mi kárt okoztunk neki és persze mindenféle kaszkóféléket is, az egyszerű töréskártól a műszaki mentéssel kombinált lopásig. Arra ügyeljünk, hogy ha nincs újzélandi jogosítványunk, akkor ezen biztosítások díjai jóval magasabbak, mint a helyi jogsival rendelkezőknek.

Jogosítvány

Magyar B kategóriás jogosítványunkat használhatjuk itt az országba lépéstől számított egy évig, Ha olyan országból jövünk, amely már észrevette, hogy van egy újzéland nevű sziget a tengerben a térkép szélén, (mondjuk ilyen Olaszország és Németország például) akkor a kártya formájú EU-s nemzeti vezetői engedélyünket honosíthatjuk simán. Ha olyan országból jövünk, amely nincs rajta a honosítás listán (pl. Magyarország), akkor elméleti és gyakorlati vizsgát is kell tennünk, ezután kaphatunk helyi vezetői engedélyt. Amennyiben a sajátunk régebbi mint két év, akkor egyből teljeskörű helyi jogsit kapunk a vizsgák sikeres abszolválása után. Arra ügyeljünk, hogy ha az elméleti vizsgát letettük, akkor már nem vezethetünk a magyar jogsival, meg kell csinálni a gyakorlatit és megvárni amíg kipostázzák a helyi jogsit.

A helyiek dolga kicsit macerásabb,  3 lépcsőben szerezhető meg  amelyből az első kettő sikeres letétele után sem vezethetünk sötétben egyedül! Ha egészségügyi szempontból alkalmasnak találtattunk, az elméleti és az első gyakorlati vizsga után (learner-tanuló) nem vezethetünk egyedül, csak supervisorral, akinek full jogsija van (és elöl kell ülnie!) a második gyakorlati után (restricted-korlátozott) már mehetünk egyedül, napvilágnál és a harmadik vizsga után kaphatunk fullt. 

Learner jogsival, ha mopedre kívánjuk megszerezni, nem vezethetünk délelőtt 10 és délután 5 között. Ha gépkocsival közlekedünk learner jogsival, utasokat csak akkor szállíthatunk, ha a supervisor (akinek full van) beleegyezik, ugyanis, ha bármi van, akkor az az ő felelőssége. Supervisor lehet akár a szülő vagy barát is. Minimum 6 hónapnak el kell telnie, hogy a következő lépcsőre vizsgázhassunk.

Korlátozott engedéllyel vezethetünk egyedül, de este 10 és reggel 5 között csak supervisorral. Ha automatán vizsgáztunk, akkor csak azt vezethetünk, kivéve, ha van velünk supervisor. Utast csak akkor szállíthatunk, ha az családtag.

Fullra akkor vizsgázhatunk, ha 

25 éves kor alatt minimum 18 hónapig vezettünk korlátozottat

vagy 25 éves kor alatt vagyunk de 6 hónapja van korlátozottunk és elvégzünk gy külön tanfolyást sikeres vizsgával

25 fölött minimum 6 hónap restricteden vagy három hónap és tanfolyam sikeres vizsgával

Rendszámok

Érdekes módon itt sokféle rendszám található, mind érvényes, ugyanis az új rendszer bevezetésekor a régi rendszámokat nem cseréltetik le a tulajjal, az új szisztéma bevezetésétől már nem adnak ki régit, csak újat. Ha megint lesz új, akkor ismét. Akit megmagyarázhatatalan okból érdekel a zátony rendszámainak históriája annak ideteszek 1908-tól egy összefoglalót:

 

Ezekből az utolsó három mindennapos, bár fekete alpúból egyre kevesebb van. Akinek annyi pénze van, hogy nem tud vele mit kezdeni, vagy attól érzi jól magát, hogy a rendszáma CARPEDM vagy DTN8TR az kb. 700 dollár ellenében megvásárolhatja magának a perszonalizált táblákat. Én a PAPP1TO-t venném meg, de minek? Egy kivitelezőnek akár érthető lehet a BUILDR vagy a SRV1CE, használják is reklámcélokra meg menőzni. (ha valakinek múlhatatlan szüksége van arra a fontkészletre amivel a rendszámok készülnek, letöltheti innen)

Összefoglalva, az autótartás olcsó és egyszerű dolog, semmiféle problémát nem okoz az ügyintézés, stresszmentes és gördülékeny. Egy benzines (dízelautó esetén egy úgynevezett road charge-ot kell fizetni, km alapon) személyautó birtoklása évi  183.22 dollár plusz kb 80 dollár vizsgákra, ha nincs semmi baj. (műszakilag nem biztonságos autóval ugyebár nem jár senki) Ez bagó, kábé két nagybevásárlásnyi pénz. A rendszeres műszaki vizsga miatt még a magas átlagéletkorú autóparknak is messze jobb a műszaki állapota, mint Magyaroroszágon, az autóvásárlás nem olyan rizikó, ráadásul a használt kocsit nagyon olcsóak. Az óratekergetés szinte nem is létezik, ami már olyan sokat szaladt, hogy érdemes lenne tekergetni, annak már nincs ára. Épp a minap tettünk szert egy ’91-es 626-os mazdára, amiben van 206ezer km és semmi baja sincs. 1300 dollárba került. (az megközelítőleg 150ezer forint) 4000ezer dollárokért csuda dolgokat lehet kapni. 

 

A végére hasznos linkek:

helyi kresz: Road Code 

Autóklub: Automobile Association

Land Transport

 

 

Beküldve:

a sors egy Nissan-Mazda konverter

Tegnap este át kellett ugranunk Csanádékhoz, és onnan hazafelé megállt a kocsi. Nej vezetett, és már rángatott kicsit (nem a nej!), mintha akadozna a gyújtás, és mire leértünk a lejtőn, szegény autó elcsendesedett. Még begurultunk a fordulósávba, de ott volt a vége. Indításra csak röcögött, pedig villany volt benne.

Irdatlan mákunk, hogy Csanádék pont ide jöttek volna tankolni a hozzánk közel levő kútra, így egy sávval odébb álltak, megkértük őket, hogy ugyan húzzanak már haza. Mármint minket. Nyilván a piacos nissanban sok vontatókötél volt, és Csanád sem egy sárgaangyal, de hát sebaj, gondoltam magamban, beszaladok a kútra és veszek hirtelen. Végül is ez fogyasztói társadalom, mindent lehet kapni, sőt, nem lehet gond, ugyebár. Valami sárga hevedert simán eltéptünk, muszáj volt kötelet szerezni

A kúton egy kedves pundzsáb egyén mosolyogva közölte, hogy semmiféle kötelük sincs, ami persze szemenszedett hazugság volt, mert a tampon és a mosópor között volt 8méteres rolniban ruhaszárító kötél, de vontatós az nem. A benzinkút az autósokon kívül szinte mindnkire fel van készülve, de hát nem is igazi kiwi akinél nincs saját madzag meg bikakábel meg frnactudjami.

A másik kúton volt erősebb madzag, bár ez sem vontatókötél volt, de megvettem, vidám sárga színű, szinte biztos, hogy valamire még jó lesz, mert a papírjára rá van írva, hogy hajón is használható, UV álló kivitel. Ennek nagyon megörültem, mert éjszaka volt és zuhogott az eső, de mégis más, ha az embernek UV-biztos a madzagja. Na ez a zsineget 4be hajtva rákötöttük a két kocsira és így megtettük a 80 métert hazáig. Az autó meg se nyikkant. 

Mivel amúgy is tervben volt, hogy veszünk másikat, Lajoséknál pihent egy kiváló darab, hát rábólintottunk legott, hogy holnap délelőtt elszaladunk érte. Vagyis ma. Autó nélkül persze nem könnyű, úgyhogy elkértük Csanád birkabaszó bighornját és kiszaladtunk Glen Edenbe a mazdáért. Aminek, mint ott kiderült, a kulcsa a munkahelyén dolgozó Lajosnál van, ne kérdjük miért, így alakult.

Na én el Greenlane-be a kulcsért, lányokat ott hagytam Lajoséknál egy óra alatt meg is jártam, alig volt forgalom, ott nej+gyerek+babaülés be a mazdába, én a bighornba és hazacsattogtunk. Az egész kaland, jó ha volt 130 km, szóval sebaj 🙂 Viszont ennek eredényeképpen van egy működő autónk és egy nem működő amit majd megegzaminálok, ha már beadtuk a papírokat az immigrésünbe és csak várni kell. A működővel meg megyünk a dokihoz holnap reggel.

Van neki szép vidám szürke színe, van neki kéziváltója és mindene működni látszik, ami a nissanról már egy évtizede nem mondható el. Sőt, az is lehet, hogy egyszer még kifizetjük! A balkézzel váltás nagyon vicces, meg a kuplung. Hogy az minek?