Új-Zéland
Samoa gyönyörű ország, sőt sajnos országok, benne vannak az óceán kellős közepében. Ez még nem lenne akkora baj, de a jelenlegi miniszterelnök kormánya, gazdasági megfontolásból, arra jutott, hogy itt az ideje a balkormányos közlekedést jobbkormányosra cserélni és a népet a szembeoldalon közlekedésre kötelezni.
Hosszas tanakodás, nyilvános és politikai viták után, novembertől életbelép a helyi kresz módosítása. A változtatások két eleme hangsúlyos, az egyik az autósokat a másik a motorosokat érinti inkább.
Szeretem az autókat, meg érdekelnek is, de van egy kategória amit inkább csak tapogatni jó, értelmük nem sok van. Mondjuk, hogy ez a poszt inkább tisztelgés a mérnökök előtt, mintsem az autók előtt. Két combos vashoz volt szerencsém a múlt héten, mindegyik lenyűgöző volt a maga nemében, kicsit hihetetlen, hogy ezek még autók egyáltalán.
Az Auckland Harbour Bridge teljesen megváltoztatta a város működését és meghatározta fejlődése irányát, mondhatni az egész jövőjét. Érdemes pár szót vesztegetni arra, hogy hogyan készült el és mi minden történt vele azóta.
Látogatásunk a MOTATban nem volt túl alapos, de azért ennyi idő alatt is láttunk érdekes dolgokat. A szedőgépen kívül két igazi kiwi szülemény is feltűnt, mindkettő jármű és mindkettőt, a józan ész ellenére, itt gyártották Új-Zélandon.
Hát nem. Illetve igen, de nem úgy. Vasárnap a civilek akcióztak egyet, mégis.
Na, ez most nem lesz túl részletes, mert az autóval csak egy egyéjszakás kalandunk volt, úgyhogy csak a kis casio masinával fotóztam, jobbára sötétben. Könnyű megszokni, na.
Napkezdő kisposzt. Már az én napom kezdődött az alábbiak szerint, nem a tiéd. Vagy, ha reggel olvasod, akkor a tiéd is. Izé.
Titkon minden férfi reménykedik ilyesmiben, de csak kevesünknek adatik meg, hogy arra az emailünkre, amelyben hites feleségünket értesítjük arról az örömteli eseményről, hogy vezettünk kamiont, az a válasz érkezik, hogy „én is akarok! én is!”
