Új-Zéland
Köszönöm mindenkinek, aki felhívta a figyelmemet arra, hogy egy hete nem blogozok, nekem is feltűnt, most a türelmet megköszönve, pótolom a hiányt. Természetesen az elmúlt blogtalan hét alatt is működött az ország (oké, ez engem is meglepett) és mindenféle események is történtek, ezekról még esik szó a későbbiekben. Most ugorjunk vissza az időben a tegnapot megelőző vasárnapig, amikor is Muriwai beachre látogattunk, edukációs céllal. Képek, videók.
Két ügyben is előrelépést követtem el a hétvégén, az egyik az autóval kapcsolatos, ugyanis szegény dömpikén, amikor megvásároltam, nem volt meg a két, tradicionális szúrófény elöl, ellenben mindig is sajnáltam pénzt kiadni arra, hogy legyen ilyen marhaság, amire – tegyük a kezünket a szívünkre, vagy bárki más szívére – semmi szükség, ám most úgy alakult, hogy mégis lett ilyesmi. A másik pedig a telefonkérdés, mert szegény nagyifónom nem ugrott meg egy akadályt, kispadra kerül.
Ahogy már említettem, az iBook bement a szekrénybe, az új blogotron pedig üzembe állt. Másfél hétnyi használat után semmi igazi meglepetés, az öcsi macbook után mit is kéne várjunk, de azért van pár érdekes megoldás benne, szeretem.
„Kütyü – MacBook Pro” bővebben
Itt amolyan szolgáltató állam-féleség működik, úgyhogy az információt és a tájékoztatást nem sajnálják a lakosságtól. A tenger mindennapos társ errefelé és különösebb előképzettség nélkül bele lehet menni vagy rá, viszont fogalom nélkül a vizen csámborogni nem okos. Zsolttól kaptam egy tippet, én kipróbáltam, működik. A Maritime New Zealand segít mindenben – nem csoda, Új-Zéland a világelső az egy főre eső vizijárművek számában.
Tegnap a tumblrmezőn belefutottam egy beszélgetésbe, amelyben sok egyéb más mellett (jó horgászbotzsák és iható alkoholmentes sör) Cvikli az utópiák közé (az emberiség számára megoldhatatlan feladatok) sorolódott a ragacsmentes, hatékony mézkiöntő megalkotása is. Legott jeleztem, hogy ezügyben a tudomány már letett valamit az asztalra, ám hitetlenségbe ütköztem, így következzék egy rövid bizonyosság.
Az elektronikus könyvekhez kapcsolódó piacon eléggé erős harc megy, nem csak a nagyok, a kisebb reader gyártók is szeretnének a tortából, ami egyelőre nem túl nagy, de azért szabad szemmel már jól látszik. Most a Sony dob piacra új olvasókat.
Nagy a fájdalma az én szívemnek, a mai múzeumlátogatáskor a társadalom hibájából* odaveszett a kisebbik fotómasinám, ami annyi remek képpel látta el a blogot. Most itt állok egy új beszerzése előtt, mert a nagyobbik kamera, mérete miatt nem alkalmas a mindennapokra. (DSLR) Mit vegyek blogkamerának?
Szeretem az autókat, meg érdekelnek is, de van egy kategória amit inkább csak tapogatni jó, értelmük nem sok van. Mondjuk, hogy ez a poszt inkább tisztelgés a mérnökök előtt, mintsem az autók előtt. Két combos vashoz volt szerencsém a múlt héten, mindegyik lenyűgöző volt a maga nemében, kicsit hihetetlen, hogy ezek még autók egyáltalán.
A szerkesztőség, aki, ha ébren van, néha rátapint a technológiai ütőérre, már több ízben is diagnosztizált gyorsuló érvelést mobilügyben, és akkor az iPhoneról nem is beszéltünk. Februárban jeleztük először az új mobilszolgáltató megjelenését, majd májusban, amikor már neve is volt a gyereknek, újra adtunk hírt. Ahogy egyre közelebb kerülünk az augusztusi induláshoz, gyorsulnak az események.
