Új-Zéland
Az ember nagyjából sosem találkozik a rendőrrel, ha csak nem direkt akar. Leszámítva a meglehetősen ritka közúti ellenőrzést, szondázást, rendőrt csak akkor látunk, ha elsuhan az autójuk, vagy egy-egy rendezvény körül sétálnak. Viszont a rendőröknél nincs lőfegyver, állandó vita is zajlik, hogy a bűnözés emelkedését követve, feszereljék-e őket maroklőfegyverrel. De miért nincs nekik?
„New Zealand Police – miért nincs a rendőrnél lőfegyver?” bővebben
Magyarnak lenni, végeérhetetlen mulatság, külföldön éléssel a felhasználói élmény fokozható. Mint már említettem, az útlevél procedúra megváltozik, ám ez nem az egyetlen mókás rész, van ám más is. Ez most személyes.
Az Auckland Harbour Bridge teljesen megváltoztatta a város működését és meghatározta fejlődése irányát, mondhatni az egész jövőjét. Érdemes pár szót vesztegetni arra, hogy hogyan készült el és mi minden történt vele azóta.
Mielőtt ide érkeztünk volna, nekem is volt számos, azóta pedig további tévhitekkel futottam össze a zátonnyal kapcsolatosan.
Nem meglepő, hogy mindenféle népség kitalálta a maga naptárát, jobbára az elérhető, periodikusan változó környezeti elemek alapján. Sok esetben a mindenki számára olcsón elérhető, égi jelenségek adták a támpontokat, főleg a Hold. Nem voltak ezzel másképp a maorik sem, ők az újholdhoz viszonyítottak.
Ne tessék megijedni, nem egyszerre! Egy év alatt volt szerencsénk ennyihez itt a zátonyon. A miniszterelnök honlapján (mit el nem olvas az ember?) van egy kis önfényezés az ügyben. De a számok azért számok, és hat garas az hat garas.
A köz- és szakvéleményt megosztó épületek időről időre napirendre kerülnek a nagyvárosokban. Auckland sem kivétel, bár a downtown kicsi, vannak felhőkarcolók, és a CBD képét a Sky Tower uralja. Egy nem túl régi terv szerint, az amúgy sem szellős belváros most valami naggyal gazdagodhat.
A Maori ügyek minisztere Dr. Pita Sharples nem ismeretlen a blogban, a Tino Rangatiratanga kapcsán már esett róla szó. Most is kieszelt valamit, és nem volt rest hangot is adni ennek. Régóta hanyagolt Társadalmi problémák sorozatunk aktuális eleme következik.
Az egyszeri szemlélő számára Új-Zélandon nem történik semmi érdekes, az ország általában vagy úgy kerül be a hírekbe, hogy „NZ a világ legbékésebb országa” vagy úgy, hogy valami akkora kapitális marhaság történik, ami csak itt tud megtörténni, messze túlmutatva a „kétfejű birkát szült a ritka papagáj”-féle eseményeken. Ami most jön, az inkább utóbbi kategória. Igazából a cikkajánlót egy blogon leltem, amely két magyar cikkre hivatkozott, de elővigyázatosságból inkább megkerestem az eredetijüket.
Itt is megy ám a vakítás, nem csak a világ sűrűbben lakott vidékein, sok egyéb mellett bevándorlásügyi botrányok is akadnak, ráadásul nem mindig a hivatal a hülye.
