Új-Zéland
Semmi maja naptár, nagy fába vágta a fejszéjét a kormányzat, és most nem arról van szó, hogy mindenféle adórendszerrel meg államadóssággal kell babrálni, most komoly a dolog, a kiwi kresz legvitatottabb pontját tervezik talpáról a fejére fordítani. Vagy fejéről a talpára, ha jobban meggondoljuk.
A szezon első motorostúráját volt szerencsénk elkövetni vasárnap, ami Sebinek és nekem egyben életünk első túrája is volt. Az időjárás csodálatosan kedves volt hozzánk, igazi harsány tavaszi napsütés, kis széllel, néha felhőkkel, és kényelmes 17-18 fokkal.
Megint időjárásnak nézünk elébe, a bolygó jelenleg egyik legnagyobb vihara tart erre. Az ojságcikkek előszeretettel használják az “ausztrália méretű vihar” kifejezést, ezt hagyjuk is meg nekik. Vidám hétvégénk lesz, már ma délutántól.
Sajnálatos módon a Christchurchiek még nincsenek biztonságban, az utórengések kisebb-nagyobb megszakításokkal követik egymást, és némelyikük meglehetősen erősre is sikerül, a legerősebbek elérték az 5.1-es erősséget is.
„Földrengés Chriscthurchben – folyamatos utórengések” bővebben
Mi itt kényelmesen átaludtuk azt a földrengést, ami hajnali fél öt körül érte Chch-t és környékét. Az érintett környéken szükségállapot van, egyelőre úgy tűnik haláleset nem történt.
Ha már tél van, itt az idő, kicsit a téli sportokkal is foglalkozni. A téli sportokhoz leginkább hideg kell, hogy a víz a megfelelő halmazállapotba kerüljön a sporozáshoz. Mivel itt a tél nem igazán hideg, utazni kell a megfelelő állagú víz eléréséhez. Vagy jönnek a mesterséges megoldások.
Péntek este az egész szerkesztőség egy jótékonysági vacsorán vett részt, amely sok szempontból érdekes volt, én még nem voltam ilyesmin korábban. A The Warehouse (TWL) évente rendez egy ilyen jótékonysági vacsorát, az évek alatt ez lett a legnagyobb ilyen rendezvény az országban.
Nem vagyunk gasztroblog, de azért aki gyakran visszajár a papito.com-ra, az találkozhatott már mindenféle kajákkal, ma rákot akartunk enni, úgyhogy alább az improvizációs folyamat.
