Új-Zéland
Csanád nem átallotta összeszedni, hogy min kell átrágnia magát annak, aki esetleg itt kíván letelepedni és/vagy munkát vállalni. Nem rövid, de hát a téma sem az, komoly döntéseket igényel, és hosszú években számolandóak egy-egy átgondolatlan kivándorlási kísérlet negatív hatásai. A posztban nem tanácsok, hanem alapvetések vannak. Kéretik mindenkinek elolvasni, aki azon morfondírozik, hogy idejön és nem turistaként.
Az Új-Zélandra bevándorolni kívánok egy része (többsége?) bevándorlási ügynökhoz fordul, hogy az egyengesse az adminisztratív folyamatot és támogassa a bevándorolni kívánót a szakmai ismereteivel, tapasztalatával. A bevándorlási folyamat meglehetősen bonyolultnak tűnhet, ezért a bevándorlási ügynököknek hatalmas piacot jelent az ország szakemberhiánya.
Az alábbi poszt szövegét Csanád írta, úgyhogy szíves engedelmével a szöveget itt is megjelentetem, több szem, több dioptria alapon. Hozzátenni nem tudok, elvenni nem akarok. Nem viccelt.
A blogom nem elsősorban bevándorlássegítő szándékkal született, de azért az úttörő ahol tud. Elhelyeztem a menüsávban egy bevándorlás linket, ami az előző bevándorlós-munkakeresős posztot tartalmazza, némi kiegészítésekkel. Tapasztalatom szerint a bevándorlás érdekli a legtöbb ide tévedőt, kis segítség, hogy ne kelljen keresgélni.
ott van, ni
Ott minden, általam nyújtható hasznos infó, tanács, javaslat megvan, linkekkel, kontaktokkal, köszönöm a segítséget és a feedbackot mindenkinek aki segített összerakni. Akinek további hasznos javaslata, ötlete van, amellyel úgy érzi érdemes kiegészíteni, az legyen drága írja meg mélben, vagy ide kommentben, hogy kitehessem.
Az elmúlt hetekben sokan kerestek meg a poszt címével kapcsolatos kérdésekben. Ezzel nem is lenne baj, de egyrészt egyik témában sincs általánosan jó válasz, másrészt nem is vagyok sem bevándorlási, sem munkaerőszakember. De van kihez fordulni a kérdésekkel.
A helyi tényező időnként nem átallja elolvasni amit írnak az illusztrált lapok.
Az Új-Zélandon munkát vállalni kívánók többféle módszerrel is élhetnek, a nagyját nem taglalom, csak azt a módot, ahogy a többség próbálkozik. Vagyis a megérkezés utáni munkakeresésbe kezdést, mert ez az általános gyakorlat, hogy az ember idejön a szigetre, boldog tulajdonosa egy turistavízumnak (amely értelemszrűen nem jogosít fel semmilyen munkavállalásra) és belefog az internetes és egyéb álláskereső forrásokban olyant lelni, amelyre jó eséllyel pályázhat. Nézzük mivel találja szemben magát. Öveket becsatolni, mert kemény lesz, mint a kád széle. „Munkakeresés Új-Zélandon (rideg valóság)” bővebben
Record numbers leaving for Australia – 23 Oct 2008 – NZ Herald: New Zealand National news
A statisztikai hivatal szerint idén, szeptemberig, 47200 ember költözött végleg vagy hosszú távra Ausztráliába, miközben az onnan ideköltözők száma mindössze 13200. 1978-óta mérik az ide-oda költözőket, eddig ez a legmagasabb érték, soha ennyien nem mozogtak el.
A jelenlegit megelőző alkalom amikor a kivándorlók száma kiemelkedően magas volt 1989-ben volt, akkor 33700 ember vándorolt el. A bevándorlási hivatal az elmúlt hét év legalacsonyabb számait mutatja, idén mindössze 4400 bevándorlóval több (kicsit több, mint a tavalyi szám fele) érkezett az országba, mint amennyi elhagyta azt.
.
A helyzet az, hogy igen kellemetlen és nehéz helyzetbe kerültünk, amelynek következtében ismét ránkesett egy kupac bizonytalanság. Nejem cégénél ugyanis megszűnik az a részleg, ahova felvették, tehát megszűnik a pozíciója is. Amikor a blogolást elkezdtem, megfogadtam, hogy mindent megmondok, nem csak a jót, hanem a rosszat is, hát eljött most ennek az ideje.
A megszűnés okaiba ne menjünk bele, egyrészt mert lvasható volt az itteni újságokban, másrészt pedig nincs semmi jelentősége, változtatni úgysem tudunk a dolgon. Most a cégnél nagy átszervezések vannak és senki sem tudja, hol köt ki.
A cég egyébként minden elismerést megérdemel, nagyon korrekten és nagyon kulturáltan igyekszik intézni a dolgot, mindenkivel személyesen elbeszélgetnek, felfügesztették a külső és belső álláshirdetéseket, amíg nem tisztázódik, hogy a jelenlegi dolgozókkal mi lesz. Egy megbeszélésen én is voltam, ahol civilizáltan elmondták, hogy mi zajlik, meddig tart és minden.
A mi gondunk az, hogy az a vízum, amivel itt vagyunk, az nejecske „work to residency” vízuma, amelynek mindenféle feltétele van, amit a cég és nej is teljesített, és amely után a gyerek kapott tartózkodási- én pedig munkavállalási engedélyt. Ennek következtében két év itt dolgozás után folyamodhatunk letelepedési engedélyért. Ha viszont az áthelyezések és átszervezések következtében a nejnek felajánlott másik pozíció nem teljesíti a kritériumokat, vagy nem jut neki pozíció, akkor megnézhetjük magunkat.
Az egész átszervezős felkészülés 24.-éig tart, utána fog kiderülni, hogy kivel mi lesz, esetünkben az egész jövőnk ezen múlik, úgyhogy stresszben jól el vagyunk látva, még egy kis felesleg is van.
Úgyhogy most izguljunk együtt!
Hosszas várakozás után végül csak kipostázták nej adószámát a minap (a 10 nap elég nagyvonalúan számolva se stimmelt), úgyhogy végre nem volt akadálya, hogy az emberzetfelhasználásügyi és pénzszerteszétküldési osztály munkába vesse magát és elérje a saját lokális maximumát. Teljes meglepődésünkre minden pontosan úgy zajlott, ahogy ígérték, tegnap este elutalták, mi pedig ma reggel örvendezve fedeztük fel nejecske fizetését a bankszámlánkon.
Mostan bölcsimegoldás kell, mielőbb, és mehetek én is dolgozni. No, meg kell egészségbiztosítás, ami nem hinném, hogy gond lesz, mert valamelyik egészségbiztosító le van paktálva nej cégével, úgyhogy csak fel kell menni az összefonódásügyi osztályra és szólni, hogy hahó, nekem is kell dolgozói kedvezmény vagy mi, és akkor szépen lesz nekünk egészségbiztosításunk is.
.