Új-Zéland
Ha már az olasz melós feltüzelt, csak ráböktem az importálós varázsgombra és behúztam ide a komplett UPSiDE DOWN-t posztostul, kommentestül, képestül.
Úgyhogy egyszerűbb minden, ráadásul nagyjából jópofán jött át minden, maximum a képekkel lehet majd egy kis baj, de még ez sem biztos.
Egyre érdekesebb játék a saját blogtér.
Amikor újzélandra jöttünk elkezdtem írni az USiDE DOWN blogot, részben azért mert szeretek blogot írni, részben pedig, hogy egyszerre sok emberrel tudathassuk, hogy mi is történik velünk itt a déli féltekén.
Aztán kiderült, hogy nagyon sokan olvassák, néhányan kommentelik is és az olvasótábor ez alatt a közel fél év alatt roppant változatos lett. A google analytics és az extremetracker párhuzamosan volt beledrótozva, így egy picit pontosabb az eredmény. A pappito.com alatt is ketyeg a google analytics és a wordpress saját, független statisztikája, hát majd meglátjuk ezek hogyan mérnek.
De talán számszerűsítsük a dologkat:
Január 21. és júni 13.(pétek!) között
– 14568 látogatás
– 23234 oldalletöltés
– 3229 egyedi látogató
– a látogatások 41%-a direkt ide jött és nem linkeket követve talált a blogra.
– az olvasók a világ 60 országából kattintottak a blogra (nem meglepő módon a legtöbben magyarországról, nyilván mert magyarul írok)
– A juzerek 44,9%-a Internet Explorert használ, 44,89%-a Firefoxot, messze kullog 5,18%-al az Opera, 3,93% Safari, a többi meg valami mozilla klón.
– a látogatóim 22,16%-a csak egyszer jön, mindenki más kettő vagy annál sokkal több alkalommal látogat a fejjellefelére
– leghülyébb keresőszavak amivel idetaláltak: „bocsbocs”, „vaslap”, „birkatartás otthon”, „tepszi”, „ukrajna jövedelemadó”
– A legtöbbet olvasott poszt a mangó professzionális felboncolásáról szólt, érdekes, hogy ez milyen izgalmasnak bizonyult. A képeket belinkelve megtaláltam egy holland reformétkezős fórum hozzászólásai között és még a plastik media is ajánlotta. Hozzátettem valamit az emberiség közös tudatszintjéhez…
Hát röviden ennyi, de ennyi azt hiszem elég is. A lényeg, hogy én remekül szórakoztam, remélem ti is. Gyertek, csináljuk együtt tovább: itt.
A theitalianjob.hu blogon olvastam ajánlást egy remek összefoglalóhoz a saját bloghely-saját blogmotor témájában, ami valami fura véletlennek köszönhetően pontosan akkor került a szemem elé, amikor már törtem a fejem ilyesmin. (koincidenciák!)
Eddig remekül elvoltam a különböző előre elkészített, ready-to-eat blogmotorokkal, különösen a blogspot mocija jó nagyon, kényelmes használni, gyors és mindig működik. Ellenben van sok bosszantó apróság, hogy csak egyet mondjak, a posztíró ablak amiben most pötyögök nem átméretezhető, és nagyon keveset lehet egyben látni a szövegből, folyamatosan szkrollozni kell fel és alá, pláne, ha az ember képeket is beszúr.
Választásom a worpress motorra esett, ami nagyon kényelmes és van magyarul is, bár én azt nem használom, de ki tudja mit hoz a jövő? Egyelőre úgy tűnik, hogy a WP 2.5.1 és a K2 kiegészítő nagyjából mindenre elég, még ha pár olyan kényelmi funkciót el is veszítek, ami a blogspoton pofonegyszerű volt. No, meg itt a CSS turkálás, amihez inkább nem értek, mint igen, de akárhogy is, ez legalább a saját placcom, saját kis hátsóudvar a gondolataimnak.
Maga a domain név kibérelése és a hosting megtalálása némi utánaolvasással nem volt gond, egyedül az vitt kicsit az erdőbe, hogy a godaddy-n (pontosabban a google checkouton) keresztül regisztráltam a domaint és a dreamhost adja a tárhelyet, szóval némi DNS rekord piszkálása után végül is megoldódott a dolog. A nálam okosabbak gondolom csak kivárják azt a 25 percet amíg a DNS rekord meg a routing táblák frissülnek és nem klikkol meg pingel esze nélkül… Na mindegy, a lényeg, hogy megvan és működik.
Ha minden jól megy, akkor még a fejléc is olyan lesz amilyenre szeretném, grafikai képességeim meglehetősen visszafogottak, de az ötlet már megvan, sőt a szakember is (grafikusművész), elvileg hétvégén, ha lesz idő, akkor összeüti nekem a képet a fejlécbe. Később meg majd fejlődik ahova akar magától. Már a dizájn, nem a művész.
Az UPSiDE DOWN blogot nagyjából befejezettnek tekintem, oda már csak egy poszt kerül ami ide vezet végül, meglátjuk, hogy hogyan fog alakulni, ha nem tematikus az egész és nem csak arról szól, hogy mit csinálunk újzélandon. A gasztró és a muzika részt biztosan meg akarom tartani, a többi meg majd kialakul.
Isten hozott mindannyiunkat!
Pappito