Címke: csípős marha

Ennyi az egész, mégis működik. Mondom hogyan. Az élesztőt beletesszük egy pohárba, nyakonvágjuk egy teáskanálnyi cukorral és egy deci langyos vízzel. Ezután kicsit megkeverjük (állítólag fémkanállal nem szabad, de hát fehér elefántra se volt szabad gondolni) és langyos helyre tesszük. Erre legcélszerűbb a kb 50 fokra felmelegített, majd kikapcsolt sütő. ( bármi jó, tévé vagy számítógép teteje ) 12-15 perc alatt rendbejön.

Amint a cucc súrturájz, megkel, akkor fogjuk a liszt és beleszórunk egy jó csipet sót, összekeverjük és egy cup vízzel meg az élesztős hogyhíjjákkal meggyúrjuk. A liszttől függően lehet, hogy kell még bele víz, vagy nem kell egy cup, ezt érzi aki gyúrja. A lényeg, hogy nagyjából száraz, nem ragadós felülete legyen és kellemesen elasztikus állaga. Ha ezt elértük, akkor szórjuk be a tetejét kevés liszttel, és be a langyos helyre egy jó fél órára, bátrabbak 35 percig is elmehetnek.

Ha erős csodálkozásunkra a tészta már kb duplájára dagadt, akkor óvatosan tépjük ketté és már ne gyúrjuk, hanem az egyik felet takarjuk le, és száműzzük vissza a langyos helyre. A másik felet kézzel nyomkodjuk laposra, majd sodrófával finoman nyújtsuk akkorára, amekkora edényben vagy lemezen fogjuk sütni. Kerek pizzát csináljon a donpepe meg az olaszok, mi tisztességes konyhabarátok nem dobáljuk a tésztát és nem csinálunk belőle helikoptert. Ha kinyújtottuk, akkor kellemesen vékony, de tartós tésztát kapunk, ezt fektessük a kissé kilisztezett edényre-edénybe, és nyomjuk rá a feltétet. Nyilván, ha két edényünk van, mint ahogy nekünk nem, akkor egyszerre érdemes megcsinálni a két adagot. Én szoktam a lisztbe oreganot tenni, mert ettől jópofábban néz ki, de enélkül is tökéletesen működik. Ráadásul, mivel nekem egyelőre sodrófám sincs, a nyújtás egy bacardi breezer-es üveggel csinálom. (tropical lime ízű volt a tartalma)

Általában a feltét alapja paradicsomszósz, erre a bézik modell a sonka és sajt, de most kivételesen előre csináltam frankó feltétet: kb 30 deka marhahúst felkockáztam, olíván feltettem egy serpenyőbe és amikor az egész átmelegedett, akkor kapott sok fokhagymát, szójaszószt meg vizet. Nagyon pici kockákat csináltam, hogy viszonylag gyorsan elkészüljön, és többször fel kellett önteni vízzel, mert nem volt puha. Az utolsó felöntés után kapott két evőkanál mézes csiliszószt, rozmaringot és sóborsot. Ezután elforraltam az összes levet és jó erős lángon megsütöttem. Ettől még kisebbre összementek a kockák, de teljesen átitatódtak a szafttal.

A kinyújtott és paradicsomszósszal lekent tésztára ezt a husit szórtam, sajtot rá és be a sütőbe, a másik adag pedig sonkás-sajtos lett. A csípősmarhás tejföllel nagyon klassz, megérte a babrálást meg az időt. Amúgy is szinte minden konyhai maradék jó pizzafeltét, a kelbimbótól az egy darab tojásig.