Nem, nem Willam Gibson örökbecsűjéről lesz szó, hanem a háztartási villanyórakémkedésről. A villanyóránk ugyanis minden lépésünket jelenti a központnak, ahol szorgos kezek óránként beírják a kockás füzetbe, hogy mennyi elektron kocogott el hozzánk. Ez eddig is így volt, csak rondább volt a grafikon. Most piros.
Új-Zélandon nincsen fűtés
A címben szereplő állítás csak részben felel meg a valóságnak, ugyanis általában van fűtés, még ha nem is mindenki alkalmazza, de a hőfejlesztő apparátusok általában nem részei az épületnek. Időjárás pedig van.
Az áram ára
Vacak az idő, úgyhogy amíg a lányok délután szundikáltak, a kaja meg a sütőben pülledt, összeszedtem, hogy mennyit költöttünk villanyra, amióta itt lakunk.
hideg
Mivel hajnalra Eszter szobája már nagyon hideg lett és a gyermek nem átallja lerúgni magáról a takarót, féltünk, hogy megfázik, kidolgoztunk egy elméletet, hogy hogyan lehet egy tökéletesen szigeteletlen faházban elviselhető klímát teremteni.
Persze a helyiek és a már régebben itt tartózkodók okos tanácsa, miszerint „meg kell szokni” nem olyan egyszerűen kivitelezhető, még ha látom is, hogy a népek pólóban és papucsban járkálnak a 14 fokos éccakában. Idővel, talán.
Az itteni házakban -a legújabb építésűeket leszámítva – alapból semmiféle fűtés nincs, ami megfejelve azzal, hogy szigetelés sincs, nem sok jóval kecsegtet. Hatékony vagy gazdaságos fűtésről szigetelés híján beszélni is kár. Állítólag idéntől már kötelező az új építésű házakban a szigetelés és láttunk a tévében hirdetni dupla ablakot is, tehát van remény, bá mi sajnos régimódi házikóban lakunk.
Lehetőségek:
– olajradiátor
Irdatlan sokat fogyaszt és nem nagyon érezni a melegét, ráaádsul még a termosztátos verzió sem kapcsol ki sosem, hiszen a helység azonnal elkezd visszahűlni, amint az ebergiabevitel megszűnik, állandó üzemeltetése viszont egész számokkal szorozza a villanyszámla végösszegét.
(100dollár körül)
– hősugárzó
Szintén sokat fogyaszt, de kicsit nagyobb területet melegít be, egyébként, mint az olajradiátor.
Mindenfélét lehet kapni a kvarccsövestől a flat-panel megoldásig (50-400 dollár)
– ventillátoros hősugárzó
Egy fokkal jobb móka, mert a meleget szét is fújja a szobában, viszont zajos és nem spórol ez sem, bár megvenni olcsó.
– gázkályha
Ilyen van otthon is, szieszta vagy milyen néven fut (itt fiesta, hehe) palackos gázzal megy, és alacsony fokozaton kb. 30 centet fal fel óránként. Előnye, hogy ilyen alacsony belmagasságú helységeket gyorsan felfűt, hátránya, hogy megeszegeti a szoba levegőjéből az oxigént (hálóba nem is rakható) és mivel a földgáz széndioxiddá és vízgőzzé ég el, párásít, ami az itteni télen majd nem lesz klassz, könnyen bepenészedik a lakás. (a kályha meg a palack meg 9 kiló gáz kb NZD200)
– heatpump
Ez egy olyan klíma ami fűteni is tud, ezt jó drága beszerelni és szigetelés nélkül nincs is sok értelme szerintem, bár költséghatékonysági szempontból ez a legjobb és nem is párásítja a levegőt. Sajnos a szerelés (és az ára) miatt nekünk kiesik, mint lehetőség. (többezer dollár)
Mi egyelőre két ventis melegítőt vettünk, meg időkapcsolókat (NZD50), így éjjel a gyerek szobáját meg a hálószobánkat óránként 15 percre fűtjük az alacsonyabb fokozaton, egyelőre ez elégséges, kellemes klímát csinál és nem fázunk és vélhetőleg nem rokkanunk bele a villanyszámlába se. Ha majd igazi tél lesz és napközben is fűteni kell, akkor másik megoldást keresünk.
Fura látni, hogy ilyen napsütés mellett sem építenek valami szolár alapú szisztémát a házikókra (jó, tudom, nem fáznak) mert napközben tűz a napocska, összehozná az éjszakára szükséges meleg jó részét, pláne, ha legalább utólag szigetelnének.
(Lajos, bocs, ha nem voltam szakszerű 🙂