A machasználók esetében az újratelepítgetés nem gyakori eset, legalábbis a környezetemben ilyesmi elég ritkán fordul elő, én pedig még sosem csináltam ilyesmit. Ámdemost!
Gadget – ipod/itunes frissítés
Tegnap megújult az apple zenelejátszó-palettája és az iTunes is, itt a nyolcas verzió. Szebb. jobb, tisztább, szárazabb. Innen lehet megtudni, hogy mik benne az újdonságok, nekem azt hazudta, hogy 36 mega hely kell neki és attól már boldog lesz. Innen lehet letölteni. (Már, ha valakinek a SU nem szólt)
Nekem induláskor nekiállt a „creating artwork thumbnails” nevű műveletnek és amikor végigcsinálta, akkor lett egy amolyan iPhoto-s lemezborítógyűjtemény is. Van benne egy Genius nevű fícsör, amitől ő majd csinál olyan playlisteket, amiket én szeretek hallgatni, mert odafigyel és kiokoskodja, hogy ne legyen egyben az Art Tatum a David Krakauer’s Klezmer Madness-el vagy a Belgával. Ha bekapcsoljuk, akkor mindenféle infókat küld az apple-nak, aszondja. Nekem nincs iTunes Store accountom, úgyhogy szegény nem tudott semmit se küldeni.
Azt továbbra sem értem, hogy a grid nézetben, ahol a sok albumborító van, ott mit szüttyög, a borítók olyan jó 24 kilobájtosak szoktak lenni, ez majdnem olyan idegesítő, mint az, hogy a spotlight nem keres az iPhoto-s kommentekben. No de sebaj, iPhotot nem használok viszont most már lesz fenn HD tartalom a sztórban. No, meg lesz vizualizátor, ami nélkül már teljesen értelmetlen volt élni, ez volt az első amit kikapcsoltam minden lejátszóban, de hát mindegy, ez van, ha fel se hívnak, csak adják ki az új verziókat ész nélkül.
No és itt vannak az új nano-k is, szebb, jobb, végre nem széles, hanem lapos és hosszúkás, most már nekem is tetszik a kicsike. Megkapta a mozgásérzékelőt, úgyhogy már a nano-ban is van CoverFlow az albumok keresgéléséhez a készülék elfordításával, és lehet már előadó, album, meg mindenféle attribútumok alapján keresni.
Van rá játék is, meg gyors szinkronizálás meg végre nincs belőle 4 gigás, 8-as a legkisebb. Olcsóbb is lett és azt a hogyismondjam funkciót is megkapta, hogy ha megrázogatjuk, akkor összekeveri a muzsikát. (shuffle) Hát. De legalább színes, mindenki választhat vérmérséklete, szexuális orientációja vagy időjárás alapján színeket magának.
Közben megjelent a 2.1.6-os Front Row is, 13 megáért, ezt is a software update nyomkodásával lehet kicsikarni az anyacégtől. Valamiért nekem az iTunes 8-at nem ajánlotta fel automatikusan, amíg le nem töltöttem és fel nem települtem a masinára. Azóta már szólt, hogy van és szedjem le. Az új frontrow az új itunessel való barátkozás miatt kell állítólag.
.
Hol tart a tudomány
Várom a tévéembert aki majd beszereli, de persze híre-nyoma nincs, úgyhogy itthon dekkolok a mosnivaló ruhával és a leadnivaló rendszámmal és a beváltandó csekkel, mert ha kilépnék a házból, akkor nyilván azonnal itt teremne és még meg is lenne sértődve.
Miután kiolvastam az egész internetet (egy cédé, pornó nékül) sőt el is mosogattam, kitaláltam, hogy elolvasom a dvd lejátszó kézikönyvét (amit magyarországon még mindig „használati utasításnak” hívnak, utasítás, éééted) és csuda dolgokra bukkantam benne.
Alapvetően számítottam arra, hogy ez valami tudományos eszköz, mert kis korongokra bírja írni amit a tévében lát, de pont nem ezért vettük, hanem azért, mert fittyet hány a régiókódokra és az Eagle vs. Shark-ot ugyanúgy megmutatja, mint a moképes kockásfülű nyulat. Így a nej laptopja nem vörösizzásig osztja a magyar népmeséket a gyereknek, hanem ha kis nézés van, akkor a tévén megnézi a gyerek, aztán megy aludni, hogy apáék is nézhessenek a tékából. (amúgy is bannolva van a gyerek a laptoptól az ominózus kilengés óta)
Visszatérve a kütyühöz, olyan dolgokat olvastam benne, hogy divx meg tracklista, szóval egyből levettem (műszaki vagyok) hogy ez lejáccó, kezicsókolom, a dolgokat jácca lefele. Miután a mások élete címűt megnéztük divikszben magyar felirattal, azóta szinte semmi sem lehetetlen, tán még az empéhárom se. Olyan korongokat is simer, amilyet én nem is, meg lehet vele vágni amit felvett az ember a tévéből, legalábbis a leírás szerint. Másol vhs-ről szódagépre, mindent tud.
Úgyhogy fogtam a mit sem sejtő iTunesemet és aminek a genre tagjában az volt, hogy „jazz” at behúztam egy playlistbe és megnyomtam a piros gombot. (valójában trehány disznó vagyok, csakúgy, mint az emusic, mert egy jó része swing meg bigband, de hát többezer trackon ezt én végig nem irkálom) Mivel egy dvd-re nem fért rá az összes, ilyen muzsika, kidobáltam ami szerintem nem kell rá és nyomtam egy piros gombot.
Valami megmagyarázhatatlan okból ilyenkor mindig azt mondja, hogy kábé egy óra lesz megírni, de aztán egészen normális idő alatt végzett. A friss, meleg korongot beletoltam a lejátszóba és most énekel a tévé és még rá is van írva a track neve, hossza, album meg mifene. Whoá! Vágre nem a macbook kis csipogójából szól a muzsika. Hát ennyit mára a tudomány és technika világából.
.