Az elmúlt három hétben minden nap csinos, piros motorekrékpáromon közlekedtem a gyárba, majd onnan haza. Mint mindennek, a motorozásnak is megvan a maga előnye és hátránya, ahogy ezen belül a motorral munkábajárásnak is.
Én Mt.Wellingtonban dolgozom, az oda és visszaút biztosítja számomra a napi ötven km-es szórakoztató (nem) utazást. Ez mellesleg nem volna olyan súlyos táv, ha ennek 98%-a nem az autópályán zajlana. Az autópálya kiváló találmány, és ez nem csak az én véleményem, amit abból is gondolok, hogy minden reggel rengetegen gyűlünk össze, hogy méltassuk eme találmány nagyszerűségét. Ennek következtében az autópálya talán a leglassabb szakasz az egész városban (máshol meg nincs, hehe) ami végtelen autós tötymörgést jelent. A 22 km változatos idők alatt teljesíthető, a legjobb időm tizenöt, a legrosszabb kilencven perc volt, ez előre kiszámíthatatlan, mert az időjárás, az iskolaszünetek, az ázsiai sofőrök fajlagos eloszlása a tömegben, valamint az útépítések is befolyásolják.
A helyi autópályahasználók az alábbi dolgoktól válnak rettegő, bamba retardálttá:
- eső (az eső veszélyes, szokatlan, ismeretlen errefelé, jobb vigyázni és hússzal menni)
- becsatlakozó, elfogyó sávok (ha valaki besorolna, akkor jobb satuféket nyomni, majd óvatosan utánagurulni, ki tudja, mi történhet különben)
- jelzőtáblák (ha ki van írva, hogy a lehajtónk már csak 3 km, akkor azonnal satufék és kisorolás a külső sávba, felkészülésképpen a bonyolult manőverre)
- érdekes dolgok (ilyen például egy – kapaszkodj meg – sétáló madár az út szélén, hiszen egy átlagos Aucklandi összvissz, ha nyolcmillió alkalommal lát pukekót évente, de egy lerobban autó miatt is jobb azonnal tektonikus sebességre lassítani és alaposan szemügyre venni, hogy másokkal mi minden izgi történik, ha rendőr is van, akkor az maga diznilend)
- 300 méternél rövidebb követési távolság (mindenki tudja, hogy előttünk akármikor fékezhetnek, így legokosabb négy kamionhossznyi követési távot hagyni, hogy elegendő időnk legyen reagálni. Sajnos ezt a biztonsági zónát a többi közlekedő képes okkupálni, ezzel veszélybe sodorni a bolygót, így ha valaki bejön elénk, akkor azonnal satu és a távot újra növeljük négykamionnyira)
Fentiek képesek súlyos mértékben csökkenteni a tempót, plusz az egész közlekedésnek egy olyan ritmust adnak, amely nagyjából annyira kiszámítható, mint egy aknamezőn szteppelő, veszett kecskenyáj. Mindez csak csúcsforgalomban zavaró, ha nincs csúcsforgalom, akkor a helyiek általában beengednek, ha indexelsz, ismerik a zippzár-elvet és megállnak a zebránál a gyalogosnak, egyem meg a kicsi szívüket. Két éve járok minden nap ugyanazon az útvonalon, és mindig irigykedve néztem az álló autók mellett elhúzó motorosokat, egészen addig, amíg nem lett nekem is motorom, meg jogsim hozzá.
A motorozás az átlagos 40-55 perces menetidőt 30-35 perc körülire szorította le, bár a legjobb időm 19 perc volt, de akkor kocsival is annyi lett volna, nem volt forgalom. Ez napi fél-egy óra tiszta nyereség (a hétórás indulás helyett fél nyolckor startolok) amit nem az autópályán pöfögve töltök, hanem otthon, jobbára a kertben fröccsözve/kávézgatva. Emellett nem elhanyagolható, hogy személyautóm, amelynek karbon fútprintje* csak egy kínai szénerőművel összevethető, bizony nem kevés gázolajat éget el, hogy meglegyen az a fútprint, plusz ugye a kilométer, szóval nem olcsó játék, autóval a havi költségem kb. 160 dollár, míg a kis kettőötvenesembe kell heti 14 dollárnyi, tehát sacc/kb havi 60 dollárnyi benya.
A motorosruha, bakancs, stb felhúzása kb két perc, benn a cégnél van öltöző, tehát kényelmesen átvedlek dresszkódba, ez nem probléma egyáltalán. Az időjárás se hat meg, ma reggel húsz fok volt fél nyolckor, ilyenkor kiválóan esik egy kis friss levegő. Az autósok, akikről azt a sok rosszat mondtam az előbb, többségében teljesen normálisak, ha nagyon lelassul, vagy megáll a sor, akkor félrehúzódnak, hogy a motristák tudjanak haladni, ha meg megy a sor, akkor a motorosok is mennek a sorban, szépen. Három hét alatt (cca.750km) kétszer voltam kényelmetlen helyzetben, mindkét alkalommal ilyen platós izét húztak rám, mert nem figyeltek, jelzem mindkét esetben nem-ázs versenyző, ostoba előítéletek, szevasztok. Ehhez képest pesten robogóval 3-4 naponta akart megölni valaki a városban, nem is olyan rossz. Eleinte elég zabszemes volt a kaland, mára már megszoktam, de nagyon kell figyelni, hogy mikor hol, hogyan érdemes menni, hol jön a többi motoros és persze vannak mindenféle apró trükkök (főleg helyezkedés) amit kifigyeltem más motrozóktól, ezek akár ötperceket is spórolhatnak a kétkerekűnek anélkül, hogy mindenféle szabályokat szegne az ember.
Arról nem is beszélve, hogy motorozni szórakoztató, nem csak azért, mert megvan a folyamatos haladás érzése, akkor is, amikor mások állnak a sorban, hanem van szél meg vannak szagok/illatok, hangok, napsütés, mindenféle inger, ami autóban nincs, vagy csak teljesen szűrten érezhető. Jó, sokkal érdekesebb és izgalmasabb volt a kirándulás motorral, mint az autópályán kommutálás, de akkor is jó móka. Hétfőn autóval voltam egyéb okokból és annak ellenére, hogy fél óra volt a hazaút, borzasztó visszalépés volt a motorral menéshez képest.
*= muhaha!
A robogósok mindenütt a világon egy elég arrogáns fajta. Nem tudom, mi ennek az oka, valószínűleg az, hogy kevésnek van köztük bármilyen járműre jogosítványa, de még a motorosból lett robogósok is szinte azonnal elkezdenek menni járdán, lépcsőn, árkon-bokron át.
Itt most egy nagy gebasz van a robogósok körül, van aki személyautós jogosítvány bortokában automatikusan engedné a 125 cm3 alatti robogó vezetését, mások külön robogós jogsit sürgetnek.
Nekem szinte mindegy, inkább az zavar, hogy ránézésre nehéz megmondani egy robogóról, hogy 50 cm3, vagy 500 cm3, ugyanúgy vannak idomozva, és megy mind, mint a golyó, rendszám nélkül.
Inkább vezessék be a nyolc általános tantervbe a kreszt, vagy mittudomén.
Jártam úgy, hogy egy robogós miatt jött nekem egy autó, a robogós persze lelépett szó nélkül. Rendszámmal azért megtaláltam volna.
a kresz a tantervben nem hülyeség, éppezért sosem lesz belőle semmi. én is robogóztam a városban, de nem mentem a járdán.
ami Mo-n segitene szerintem, ha lehetne bével 125-öst hajtani ÉS az, hogy minden robogónak lenne rendszáma. Nem kell akkora, lehet olyan kicsi, mint a hollandoknál.
Igazából az segítene, ha egy kicsivel nagyobb lenne a szabálytisztelet. Minden autón rossz az index, nem látszik a záróvonal, a rokiparkoló van legjobban kikopva, érted.
A nagytöbbség faszul közlekedik, pedig nem játék, ugye.
Túl sokszor nem lehet hibázni.
ekker itt azért más egy kicsit a szitu. nyilván itt is van barom, de sokkal kisebb a beleszarás miatti kaland
Akkor talán jó hír, hogy állítólag itthon hamarost tárgyalni fognak illetékes úriemberek, miszerint hadd vezessünk Bkat. jogsival 125 cm3-ig kétkerekű motorizáltat.
A rendszámmal egyébként egyetértek, a gond csak az, hogy azt itthon erős anyagi lehúzás kíséretében tennék kötelezővé…
ne éld bele magad, nem fogják megváltoztani a szabályt, az ellenkezik a néplélekkel, hogy valakinek csak úgy jobb legyen. számos vitában vettem már részt ezügyben, nincs remény.
Pappa, remény az mindig van… Jelen esetben úgy híják: Izéland! Illetve kis párom és jómagam.